A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)

1913. június 10., 10. rendes

egygyel még meg is rövidült,mert egy félévet a hallgató u.n. pótló magántanári órákból több féléven összeadva érvényesen hallgathat. Már pedig alaposan megfontolandó,hogy mennyi­ben tekinthető a klinikai előadással egyen­­íangmnak a semmiképen ellen nem őrzött ma­gántanári pótlótárgy,amikor a különböző fél­években beirt 2- 3 órás magántanári összeszedett 10 órával, a klinikai előadás 10 órája, a hozzátartozó 5-10 órai délutáni betegLáto­­gatással együtt, áll szemben. A bel orvostannak azonban még nagyobb veszedelmet okozott a szülészet-és nőorvos­­tannak a nem kötelező mütóttannal való ösz­­szeolvasztása s ez ,igy 3 különböző tárgyból összeadott heti óraszámoknak a két félévre t való egyenletes elosztása. Mindehhez még csatlakozik a nőorvostan tanárainak az a ki­t kötése, hogy a hallgatók ugyanabban a fél­évben kórooncolástant ne vegyenek. E körül­mények kény szeri tik az orvostanhallgatót, hogy a belorvostanra a 6.,7.,továbbá a 9. félévet szánja. E négy félévből egy elvesz a pótlóórákban, egy a rigorosumra való készü­lésben, a mikor a hallgató egészen más tár­gyakkal foglalkozik,mint a melyekre beirva van. Lehetővé kell tehát tenni,hogy minden hallgató a kiszabott félévnél több féléven is látogathassa kötelező tárgyát. Lehetővé kell tenni továbbá.,hogy a klinikai tanulás legértékesebb idejében a VII.és VIII.félévben, a belorvostannal is foglalkozhassanak a hall­gatók. Mindez elérhető,ha minden délelőtt há­rom klinikai főtárgy hallgatását tesszük lehe*

Next

/
Oldalképek
Tartalom