A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1912-1913 (HU-SEKL 1.a 38.)

1913. április 25., 8. rendes folytatólagos

399 amely legalább 800.000 koronát igényelne. Csak igy lehetne megfelelni azon követel­ményeknek, melyeket a tanári testület egy második élettani intézettől joggal elvárhat. Ha, amint valószinü, az ország pénzügyi viszonyai nem engedik meg, hogy egy uj élettani intézet költségei azonnal beállittassanak az állami költségvetésbe, úgy egy provizóriummal lehetne a sürgős szükségen segíteni, amelynek megteremtése jóval ki­sebb költségekkel járna. Lehetséges lenne a jelenlegi ált. kórtani intézetet az által, hogy a földszintnek és alagsornak a Knezits-utca felé eső fele, melyet jelenleg a Pasteur­­intézet foglal el, az ált. kórtani intézetnek adatnék át, annyira-amennyire úgy kibő­víteni, hogy az élettani gyakorlatok tartására némileg elegendő helyiség állana ren­delkezésre. Ez az alapfeltétel, ennek teljesítése nélkül teljesen lehetetlen, hogy még átmenetileg is lehetne élettant tanítani, ill. élettani gyakorlatokat tartani a kórtani in­tézet jelenlegi szűk helyiségeiben. Ezenkívül szükséges lenne a kórtani intézet leltárát azokkal a készülékekkel s eszközökkel pótolni, melyek az élettan tanításához szüksé­ges — hogy csak egy példát említsünk, — teljesen hiányoznak az érzékszervek élet­tani körébe tartozó eszközök, de még mások is. Erre a sürgős beszerzésekre, valamint a gyakorlatokhoz szükséges mikroszkópok beszerzésére mintegy 20.000 korona lenne szükséges. Szaporítani kellene az intézet személyzetét is legalább 1 gyakornokkal, fel­téve, hogy az ált. kórtani intézet számára kért és a Tanártestület által is már megszava­zott adjunctusi állás szerveztetik, tehát a jelenlegi státust valójában 1 adjunctusi és 1 díjazott gyakornoki állással kellene növelni. Szükség lenne továbbá egy mechanikusra is az intézet számos készülékeinek és gépeinek folytonosan szükéges javításaira és ki­egészítésére; jelenleg még gépész sincs. Végre emelni kell okvetlenül a kórtani intézet­nek jelenlegi 3000 K dotációját, legalább 5000 koronára, mert a gyakorlatok rendkí­vül sok költséggel járnak, s a jelenlegi dotáció még a kórtani intézetnek sem elegendő. Ha a felsorolt követelmények teljesittetnek, Tangl Ferenc hajlandó a kórtani inté­zet ilyen átalakításával átmenetileg a jelenlegi intézetben is a II. élettani tanszék veze­tésére vállakozni, azzal a kikötéssel, hogy a jelenleg az ált. kórtani intézettel kapcso­latos élet- és kórvegytani intézet dijtalan vezetése továbbra is neki hagyassák meg, ill. hogy ezen intézet ezután a II. élettani tanszékkel kapcsoltassák össze. Tangl Ferenc végezetül újra hangsúlyozza, hogy a tanszékcseréből semmiféle anyagi haszon nincss s hogy ezen a reá nézve áldozatot jelentő lépésre a fent felso­rolt feltételek mellett is csak az esetben határozná el magát, ha a tanártestületnek leg­alább tekintélyes többsége ily értelmű megbízásából azt a meggyőződést nyerheti, hogy a tanártestületnek is az a meggyőződése, hogy az egyetemi tanítás ügyének szolgála­tot tesz.-------------I---------------------■ I' ■ „____________l_„ _J______________■ Bizottsági jelentés a II. sz. éllettani tanszék fellállitása és betöltése tárgyában, Bizottsági tagok: Liebermann dékán elnöklete mellett Klug Nándor, Bókay Ár­pád, Jendrassik Ernő és Tangl Ferenc. A bizottság egész terjedelmében hozzájárul Klug tanár nagyjelentőségű indítvá­nyához. Az élettan a gyakorló-orvosra nézve s a klinikai tanulmányokhoz is a legna­gyobb fontosságú tárgy, amelynek annyira kifejlődött kísérleti módszertana valóban az orvostudomány filozófiája. A természettudományi logikai gondolkodásnak az or­vostanban éppen az élettan az alapvető tudománya s a mellett olyan tárgy, melyet könyvből megtanulni nem lehet, csakis a szemléltető és gyakorláson, sokszoros de­monstráláson ismételt módszerrel lehet azt megérteni. Éppen ezen utóbbi körülmény elkerülhetetlenül szükségessé teszi, hogy a tanuló az előadóhoz közelebb férhessen, hogy a tanitószemélyzettel közvetlenül érintkezzék. A budapesti egyetemek átlagos szá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom