A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1911-1912 (HU-SEKL 1.a 37.)
1912. április 23., 8. rendes
szabályai - akkor azok kiterjeszthetők az uj egyetemre is,vagy nem jók,akkor ezek megváltoztatásához is sürgősen hozzá kell fogni. A disparitás megakadályozná a szabad vándorlást,megbénítaná a szabad versenyt és meghiúsítaná a tanulás szabadságának érvényesülését. A törvény ezen §-a ellen tehát fel kell emelnünk szavunkat. Még aggályosabb a törvény 6-dik §-a,mely azt mondja, hogy az egyetemek első szervezése alkalmával a rendes és rendkívüli tanárokat, valamint az egyetemi könyvtár igazgatóját a Minister előterjesztésére a király nevezi ki. Az első szervezést követő kinevezéseknél a Minister az illető tudomány-egyetem meghal1gatásával teszi meg előterjesztéséit. A törvény ugyan nem zárja ki azt,a mit fakultásunk kért, hogy t.i.az első kinevezéseknél egyetemünk fakultásainak legyen meg a hozzászólása. De nem is Írja elő. ilyen körülmények között nagyon könnyen megeshetik, sőt ki merem mondani,hogy valószínű,miszerint ez a meghallgatás nincs szándékolva. Fakultásunk fölterjesztésében olyan meggyőző érveket hozott fel annak bizonyítására,hogy a tanári kinevezések alkalmánál a Minister jóformán nem nélkülözheti a meglevő egyetemek közreműködését,hogy elegendőnek tar tóm,ha C3ak utalok arra,hogy az egyetemi kérdés első sorban személyi kérdés. Az uj egyetemek jelentősége azon múlik hogy sikerül-e a tanszéket arra való erőkkel betölteni. A Minister legtermészetesebb tanácsadója a meglevő s adott viszonyokban első sorban a budapesti egyetem s azt is mondhatjuk,hogy épen az egyetem votumában van a Minister legnagyobb erőssége,hogy a tanári kinevezésektől minden illetéktelen szempontot távol tartson. Megvallom olyan fontosnak tar tóm épen ezt a pontot,hogy ennek érvényesitóséreüszóval való repre-10.
