A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)

1911. április 25., 8. rendes

rel nem vonható ki. Ez állatnál a vérnek igen külön­­űöző zsirtartalma dacára a zsirnak aetherrel extra­­tálható és nem extrahálható része közötti viszony na­gyon állandó: a zsirnak körülbelül fele marad szabad állapotban. Nagyon fontos az a Mansfeld által kiderí­tett tény, hogy phosphorral mérgezett kutyák vérében a szerveknek zsiros infiltrálódása közben a vér zsir­tartalma ugyan non no, de megváltozik abban a kötött ás a szabad zsir közötti arány,még pedig a kötött zsir­nak a rovására. Lényegileg ugyanilyen irányban válto­zik meg más szerveknek a zsirja is és a phosphormér­­gezós folytán zsirdusakká vált szervekben szabad, aeth* tnerrel kivonható zsir rakódik le. A kötött zsir sza­baddá válását mutatta ki azon zsirvándorlásnál is,a­­mely éhezés és lactatio közben vám folyamatban. A r kötött zsirt felszaoaditd egy tényezőként ismerte fel Mansfeld a savmórgezést,amelynek ez azonban csak e-8, gyik hatása, inig a másik a zsíroknak valószínül eg kötött alakban történő mobilisálása és béléjuttatrsa a vérbe. Mansfeld emlitett vizsgálatai közben az agy zsírjával is foglalkozott és ámbár ezek a kísérletéi valami nagyobb jelentőségű tény felderítésére nem ve­zettek, jelentőségüket az adja meg, hogy ezek hozzáik összefüggésbe M. vizsgálatait a zsirvándorlásról a­­fcokkal,amelyek a narkosisnak uj theoriájahoz szol­gáltattak alapot. M. a zsirvándorlásra vonatkozó tanulmányaiból ahhoz a felvételhez jutott,hogy a sejtekben való felhasználásra csak a kötött,aether­rel nem extrahálható zsir alkalmas. Miután másrészt az agyban kötött zsirt egyáltalában nem talált,az agy nagy zsirtartalmát nem tekinthette az idegszö­vet energiaforrásának és jelentőségét physikai tu­lajdonságaiban kereste. Ilyen physikai tulajdon­ság nyilvánul meg Meyer és Overton szerint abban, hogy az idegrendszer zsirnemü anyagai mindazokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom