A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. március 14., 7. rendes
66. if/ Nem menthetett fel a kötelezettség alól az 1907: XIX.t.ez. 88.§-a sem, a mely szerint a baleset foly- - - 'c • tán serült e ;yán kártalanítása dolgában a kerületi,illetőleg az országos munkásbetegsegélyző és balesetbizc tositó pénztár határoz, még pedig ama bizonyítvány alapján, is,a melyet az az orvos ad,a ki a sértettet < gyógyította, Mert ezt a bizonyítványt a sérült kérhec ti attól az orvostól, a ki őt a baleseti sérülése miatt gyógyitóttá, de nem követelheti ezt más valaki. Nem menthetett fel a titoktartási kötelezettség alól a kereskedelemügyi 49157/908 sz.a. rendeletének 146.§-a sem,a-melynek értelmében a választott bíróság elnöke hivatalból is beszerezhet ’'bíróságnál, közhatóságnál,közhivataloknál vagy közjegyzőnél lebő okiratot " a tényállás felderítése vagy a felek között vitás ténj'-körülmény bizonyítása végett. Mert ha már fel tételeznék azt is,hogy az egyetemi klinika közhivatal,akkor is figyelembeveendő a 146.§. ama további rendelkezése, nogy "Az okix’at kiadása,illetőleg felmutatása csak akkor tagadható meg,ha annak a tartalma hivatali vagy közszolgálati titok." Ha a klinika csakü gyan közhivatal lenne,akkor a betegekre vonatkozó iratok tartalma természetszerűen hivatali titkot.alkot ás ennek felfedése az említett rendelet 129 §.-a értelmében csak az esetben lenne lehetséges,ha. a klinika felebbvaló hatósága megadná a titoktartási kötelesség a lói való felmentést. így tehát éppen a munká.sbiztositási választott bíráskodási eljárást szabályozó ministéri rendelet alapján is az egyetemi klinika,ha - ismételten- csakugyan közhivatal, nem tehet eleget a választott bíróság.elnökétől kiinduló olyan megkeresésnek, a mely szerint a,klinika mint közhivatal felfedne a megőrzésére üizott titkokat. Ne barmit is állapítana meg e miniszteri rendelet,első sorban az veendő tekintetbe, első sorban az dönt,a mit törvény állapit meg / 3s nincs olyan törvény,vagy törványpont,a mely az or-
