A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)

1911. március 14., 7. rendes

vosnak kötelességévé tenné a titok felfedését, vágy­­ilyen kötelességet állapitana meg - eltekintve a ra­gályos betegek törvényszabta bejelentésétől- az orvos vezetése alatt álló gyógyintézetre. Mindezek alapján meg kellett tagadnom a kliniká­tól kért adatok kiszolgáltatását. Mérlegelésem tárgyát nem képezhette, hogy az a­­dott esetben a választott bíráskodási eljárás mene­tén az adatok kiszolgáltatásával használok-e a klini­kán grógyitott beteg'egyéb érdekeinek vagy megártok­­e azoknak. Az egyik eset ép úgy lehetséges, mint a másik. Ilyen motívumok nem lehetnek irányadók,a mi­kor egy közérdekű kötelezettségndc tiszta épségben tartásáról van szó. Egészen eltekintve attól,hogy ha már ezen lehetetlen álláspontra helyezkednénk,egyrészt mindegyik esetben lelkiismeretes tanulmányozás tárgya.­­vá keL lene tennünk,hogy adatszolgáltatásunkkal ártunk vagy pedig használunk-e betfűnknek,másrészt pedig,ha csak azon esetben sértjük meg titoktartási kötelessé­günket, a melyben betegünknek használni akarunk,egye­nesen gyanúsakká tesszük azokat az eseteket, a-melyek ben ragaszkodunk ama köteles ségünkhöz, hogy ne árt­sunk a betegnek. Hazánkban az orvosi, valamint a jogászi körökben is nagyon tágithatóknak tekintik az orvosi titok foga­lomkörét .Lépten-nyomop találkozunk avval a jelenséggel hogy pusztán célszerűségi okokból plrendelik vagy meg­követelik a titoktartási kötelezettség felfüggeszté­sét vagy megsértését,a célszerűséget vagy puszta sta­tisztikai kiváncsiságot fölébe hegyezve annak a köz­érdeknek, a mely az orvosi titok feltétlen megőrzésé­hez fűződik. Ennek eredményeképp sok esetben az orvo­sok sem veszik szigon an e szent kötelességüket. Tet­ték eddig büntetlenül,mert közönségünk a müveit nyuga­ti nemzetekkel ellentétben még nem művelődött rá ar­­ra, hogy szigorúan megkövetelheti ás meg is követelje

Next

/
Oldalképek
Tartalom