A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. március 14., 7. rendes
65 rábízott titokról' a hatóságot kötelességéhez képest értesíti és tudvalevő,hogy törvényeink csupán a felség - sértésre állapítanak meg ilyen feljelentési kötelezett séget. Az a másik eset, a melyet a 329. § alőrelát és a melyben az orvos büntetlenségét élvez,ha a hatóság kérdésére fedi fel a titkot,semmikép sem jelent kötelezettséget, sein á:hatóság, sem az orvos részére. A hatóság,a napirendünkön szereplő ügyben a budapesti munkásbiztositási választott bíróság-kérdést intézhet, az orvoshoz és az orvos'válaszolhat, de az orvosnak ez semmiképp sem kötelessége. • Mellesleg megjegyezve természetesen azután teljesen mindegy .hogy a megkérde- , zett orvos gyakorié orvos-e vagy pádig klinikai igazgató: az egyik épp oly kevéssé kötelezhe-tő mint a másik. Sőt, ha szigorúan vesszük a dolgot,a klinikai igazgatónak és egyetemi tanárnak még gondosabban meg kell őriznie az e minőségében‘megtudott vagy reábizott titkot,mint a gyakorló orvosnak.Mem csupán azért,mert magatartásával példát és oktatást »kell hogy adjon a fiatal orvosnemzedáknek.a mi bizonyára egy inadban is olyan nyomós érv,a mely elől alig térhetünk ki.Hanem azért is,mert az 1878: V.t.c. 461.§-a értelmében az állam által közvetlenül kezelt kórházaknál,és ilyenek a klinikák is,alkalmazott orvosok közhivatalnokok és ezekre nézve a 479. §. külön szigorú titoktartást ál lapit meg, e kötelesség megsértése sokkalta szigorúbban büntetve,mint azt a vétséget,a melyről a 323. §. szól. Törvényszabta kötelezettségem alól az 1907: XIX. t.c. 195. §-a sem menthetett fel, amely elrendeli, hogy a közigazgatási hatóságok kötelesek arra,hogy eleget tegyenek a választott bíróságok elnöki megkeresésének. Mert talán nem kell bizonyítanom,hogy az egyetemi klinika nem közigazgatási hatpság és hogy a 195 §. rendelkezése nem alkalmazható reá.
