A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. március 14., 7. rendes
61. lyeztető és hivatalánál.állásánál vagy foglalkozásánál fogva megtudott vagy rábízott titkot alapos ok nélkül másnak felfedez: vétséget követ el, s a sértett fél indítványára,három hónapig terjedhető fogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. Ezen intézkedés kiterjed az orvos segédeire is. Tekintettel arra,hogy az orvos egyenesen a betege érdeke ellenére cselekszik,ha válogat a reábizott titkok közt,úgy hogy szabadon közli azokat,a melyek felfogása szerint nem veszélyeztetik a csalá.d vagy személy jó hirnevét.és elhallgatja azokat, a melyek közlésében ilyen veszély rejlik,az egyetlen < helyes elv az,hogy ha az orvos egyáltalán titoknak tekinti mindazt,a mit hivatalánál,állásánál vagy foglalkozásánál fogva megtudott. Hogs'- csak egy példát emlitsek,hivatkozom az életbiztositó társaságok igényelte u.n.házi orvosi bizonyitpinyokra. Ha az orvos megadja a bizonvitványt olyan'esetekben,a melyekben betegéről nem tud semmi kompumittálót.de egyik- másik esetben,a melyben kompromittáló adatot kellene közölnie, megtagadja a bizonyitvány kiadását^ altkor ez utóbbi esetben egyenesen felhivja. az életbiztositó. társaság figyelmét,ill. gyanúját és ép avval árt kliensének,a mivel használni akarna neki. A logika és a dolog természete saerint csak az orvos lehet illetékes annak giegállapitására.hogy melyik titok veszélyezteti a család vagy személy jó hírnév ét, melyik nem. Mert mihelyt másnak megítélésére bizza a titok e fajta minősítését,feltétlenül közölnie kell vele a titkot és igy máris- megsérti titoktartási kötelezettségét abban az esetben, ha a titok csakugyan olyannak bizonyulna,a mely rendelkezik a B.T. 328. §-ában előrelátott tulajdonsággal.
