A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1910-1911 (HU-SEKL 1.a 36.)
1911. február 14., 6. rendes
34. állítja, hogy ezen kitüntetésre nem egy-kettő elől, hanem a többség elől van elzárva az út, sőt tovább helyesnek csak azt az eljárást ismerné el,ha a jelöltek száma nem korlátóItatnék, hanem mindenki javaslatba volna hozható,a ki a feltételeknek megfelel;ha továboá méltánytalanságnak nevezi azt,tehát a felség részéről származó méltánytalanságnak,ha valaki a ki az Írott szabály feltételei szerint indítványba volna hozható, e ki tüntetésben nern részesülhet, akár más kar kitűnőségének helyt foglalása, akár saját selecti ójának gyarlósága., végeredményben pedig mindig, a nem egyetemi,hanem felségi intézményt képező felségi akaratnál fogva: akkor eltekintve a hallgatósági számnak a jelen ügy kapcsolatában felemlített és nagyon is éles kritika alá vehető felszaporodására való hivatkozástól; eltekintve a? intézményi szabályzat 3, és a szertartási szabályzat 5., pontjával kapcso-t latban a theologiai és philosophiai karok eljárására mondott kritikájának nagyon is kétélű voltától: akkor joggal merül fel a kérdés,hogy a jog és államtudományi kar az intézményi szabályzat 8., pontja alkalmazásba nem vétele mellett és két más karral szeműén nem egyenlő kezelés mellet/t tett javaslatainál nem-e kizárólagosan iskolai.habár helyes szempontok által vezettette -e- magát a jelöléseknél, s nem-e ez a kezelés volt-e az oka a formali sinusba, a gépiességbe való sülvedssnek; s hogy a midőn ilyen módon a felségi akaratnak hü tolmácsolója nem lehetett,nem-e vált igazságtalanná, ..nem is a saját hal Igát óságával, hanem a másik három karral szemben . A jog és államtudományi kar indítványa,a mely nem is inditvány,hanem formájában és tartalmában egyaránt a tradiÓhokat , az egyetemi autonómiát sőt magának a kérdéses intézménynek szabályzatát is liberalis módon figyelmen kívül hagyó, egy a rninisterhez intézett kész felterjesztés.- egész hangjában és javas-
