A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1903-1904 (HU-SEKL 1.a 29.)

1904. június 17., 10. rendes

31. rokra vonatkozhat j k. Hazai egyetemünkön a doktori czim bizonyos gyakorlati jogo­sultsággal já1”. Ezzel szemben a legtöbb külföldi egyetemen és főiskolán a doktori czim csakis a tudományos minősültség kife­jezéséül adatik a nélkül,hogy a gyakor­lati életben előnyödet vagy jogokat biz­tosítana. E viszonyok igen világosan ki vannak fejezve az Igazságügymini st er i um azon jogi véleményében,melyben a V.K. mi ni s tér iámnak egy hozzá intézett kérdésére 1Ő9 6 máj 12-én 5713 szám alatt megfelel. Ez átirat a következőket foglalja magában. "-Nagjim.god azon kérdést is fel vet ette,, val - jón az 187t>: XIV. t. ez. 44 *:-a alapján olyan külföldi oklevelek,melyek a hazai tudomány­­egysemen meg nem lévő tudományos fokokra vonatkoznak,-a fr.ilyen oklevelek tehát Ma­gyarországon meg sem szerezhetők s a me­lyeket törvényeink és szabályaink nem is­mernek- nostrificaIhatók e? Miután a nost­ri fi cálás a külföldi oklevelet a hazai egyetemeken nyert oklevelekkel egyenlő hatályosságává teszi, ennélfogva oly külföl­di oklevelek nostrificalásának megengedése, a milyeneket hazai egyetemek nem állíthat­nának ki,a nostr i fi eat i o természetével ellenkezik s e mellett a. nostrifi catiónak nálunk divo formájával is,mely a hazai egye­tem részéről megfelelő oklevél kiadásában áll,- összeférhetetlen.- De ettől eltekint­ve -.---a szerzett jogok sérelme mélkül nem tartanám a törvénynvol összeegyeztethet.ő­­nek azt,hogy ha tisztán egyes szakmákra T

Next

/
Oldalképek
Tartalom