A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. január 25., 4. rendes
11 A mesterséges abortus és koraszülés megindítására majd mindenütt a Krausemódszert alkalmazzák; Boroszlóban 2—3 bougiet vezetnek fel. Pár esetet közöl ezek illusztrálására. A craniotomia s a daraboló műtétek terén ríj eszmék nincsenek. A császármetszésre vonatkozólag ismerteti Sänger, Fritsch, Breisky, Schauta eljárását a műtét egyes phasisaiban. A sectio caes. feltételei, indicatioi természetesen számos eltérést mutatnak; a Fritsch-féle elv, hogy a craniotomia absolut indicatioja mellett mindig fentáll a sect. caes. relativ indicatioja, érvényre nem igen jut. A conservativ császármetszést inkább végzik mint a Porró-féle műtétet. Legújabb kérdés: szabad-e már lázas szülőimnél végezni a császármetszést? Érdekes emellett Schauta felfogása, ki a császármetszés absolut indicatioja esetében teljesen elveti a mesterséges abortust. TJjabban főleg a francziák kezdik a symphiseotomiát gyakorolni, Morisani, olasz szülész kezdeményezésére; bár jó eredményeket mutatnak fel, szerző nem hiszi, hogy e műtét valaha rivalizálhasson a s. c.-val. A gyermekágyi kezelés egész Németországban a »noli me tangere« alapján végeztetik; a francziák sokkal activabbak; Tarnier minden szülés után méhöblitést végez antisepticumokkal; nagyon gyakori náluk az intoxicatio. Schauta állandóan csapolja a gyermekágyasokat, szigorú asepsis szem előtt tartásával. Braun ajánlatát: az endometritis septica kezelését curette-tel nem fogadják el, sokkal czélszerübbnek tartják a méhűri mosást, s legfontosabbnak a roborálást, spirituosák adagolását. Az exsud. param, kezelésében legszebb jövő vár a Fritsch methodusára, ki az exsudatumot tályognak fogja fel s az exspectativ eljárást károsnak tartván a betegre, lehetőleg korán operál; mindenesetre az áttörés előtt; eredményei kitűnőek. B) Nőgyógyászat. Szerző e fejezetben a modern gynaekologia 4 nevezetesebb fejezetével foglalkozik, ezek: a méh helyzetváltozásai; a lobos bántalmak; az extrauterin graviditás és a myoma kezelése. Általánosságban, széles vonásokkal, sok helyen példákkal illusztrálja az Ausztria, Német- és Francziaországban mindinkább lábra kapó sebészi irányt, szemben a conservativ eljárásokkal; fejtegeti az előbbi okait, kimutatja hátrányait. Ismerteti ezzel szemben a tulságba vitt conservativismus káros egyoldalúságát, elfogultságát. Áttér ezután az asepticus eljárások ismertetésére, leírja a különböző, általa legjobbnak talált sterilizáló apparátusokat, műtő-termek berendezését, műtő-asztalokat, ezeken az operálandó elhelyezését, a műtők ruházatát (Peant és Zweifelt, mint a két szélsőséget jelölvén meg), a törülő anyagokat, a narkotizálást stb. A méh kóros helyzetváltozásainak különböső correctióit sorolja fel. A Schultze B.-fóle methodus, mely szerint narcosisban, nagy erővel választják fel a retroflectált uterust összenövéseiből, minden esetre hatalmas eljárás, de szerző egy pár súlyos belső vérzést látott utána fellépni. Ismerteti a Thure-Brandt-féle másságét, melyet a conservativ eljárások közt legjobbnak tart; majd a pessarium-kezelés különböző módjait sorolja fel. Az operatív beavatkozások közt a vaginae-fixatiot írja le első sorban, a Schückingtől eredő methodust s annak módosításait; jó eredményeket ettől nem látott. A prolapsus-kezelóst illetőleg igen elterjedtek a Mayer-gyürük; műtétek közül a kolporrhaphia anteriort, posteriort (collumamputatióval kapcsolatban) gyakorolják; az anteriort különösen többféle módszer szerint végzik (Fehlingé igen jó). Nagyfokú prolapsusnál sokan total-exstirpatiót végeznek. 3*
