A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. január 25., 4. rendes
A lobos bántalmak kezelését más helyen tárgyalván, itt csak a Trendelenburgféle elhelyezés rendkívüli előnyeiről szól műtétek alkalmával. Az extrauterin graviditásról szólva, hangsúlyozza, hogy az objectiv vizsgálati lelet a szövődményeknél fogva gyakran háttérbe szorul a szigorú pontossággal kiderített anamnezissel szemben. Különösen a repedést kísérő shook az, ami útbaigazíthatja az orvost. Az operativ kezelésre vonatkozólag elmondja, hogy úgy az élő, mint a már elhalt pete egyaránt indicálja a laparatomiát, ismerteti az erre vonatkozó különböző eljárásokat. A myomák kezelését illetőleg igen nagy érdeklődéssel fordult az Apostolikezelés felé, de azt Németországban egyáltalán nem találta meg; itt mindenütt laparatomisálnak; Párisban, a villamozás metropolisában, mindenütt myomotomiával találkozott. Jó eredményeket látott villamozással Apostoli rendelésén, bár maga Apostoli nem kiváló gynaekolog s a villamozást igen sokszor derüre-borura, ok nélkül s eredménytelenül alkalmazza. Igen hosszú, néha éveken át tartó kezelésben részesülnek Apostoli betegei — eredmény nélkül. Vázolja ezután az áramok különböző alkalmazásait. A jelen az operativ irányé; castratiót kevesen s kivételesen csinálnak; a németek közt egyedül Schauta hive az extraperitonealis csonkkezelésnek, a francziák még mind; az intraperitonealis kezelés uralkodik általában. A számos methodusok közül ismerteti a Pritschet, Chrobak újabb módszerét, s egyesek apróbb eltéréseit. A Pean-féle morcellement-nak nem nagy jövőt jósol. 7. Méhen kívüli terhesség. »Gyógyászat.« 1893. Szerző a klinikán előfordult extrauterin graviditas esetet közöl. A beteg 23 éves korában kerül észlelés alá és elmondja, hogy beteg soha sem volt, 21 éves korában viruló egészségben ment férjhez. Teherbe jutván, három hó múlva lépnek fel a tubaris abortus tünetei. Felvételkor az alhasban egy tumor volt, mely egy harántfekvésben levő magzatnak (lithopaedion) körvonalaira emlékeztetek Magzatnak életjelenségei nem voltak. Bimanualis vizsgálatnál uterus a tumortól különállólag balra volt kitapintható. Abdoninalis terhesség, mely a j. o. tubából indulhatott ki s jelenleg lithopaedion képződés stádiumában van. Laparotomia. A tumor magában foglalta az összeszoritott magzattestet; széles, rövid kocsánynyal az uterus jobb sarkával függött össze. Ugyanezen oldali ovarium galambtojásnyi, borsónyi corpus luteummal. B. o. ovarium ép, tuba összenövések folytán jól ki nem tapintható. Teljesen sima gyógyulás. 12. napra felkelt. Szerző constatálja, hogy jelen esetben nem a hosszabb időn át előrement genitalis megbetegedésben keresendő a méhen kívüli terhesség oka, mint az az esetek többségében előfordul; azt nem tartja elfogadhatónak, hogy a tubák fejlődése visszamaradt volna és hogy ennek infantilis állapota szegné útját a pete tovahaladásának, mint azt Freund gondolja; mert fentjelzett esetben menstruationalis zavarok, chlorosis, uterus és vulva megbetegedések, melyek ilyen esetekben gyakoriak, nem fordultak elő. Jobb hypothesis hiányában a Wyder magyarázatát találja legelfogadhatóbbnak, t. i. hogy a pete és spermatozoa találkozása helyre és időre hibás volt. Wyder ugyanis úgy véli, hogy az impraegnatio rendes helye az uterus, de ha a csillószőrök a tubában elpusztulnak vagy nem működnek kellőleg, a spermatozoák bejutnak a tubába, s igy a petével való találkozás helye szerint lesz ovarialis, tuba-ovarialis,
