A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1897-1898 (HU-SEKL 1.a 23.)
1898. január 25., 4. rendes
3 C) A gyermekágy II—VIII. napjának hőmérséke. A mérések czélszerü időpontját és a lázgörbe rajzolásának módját keresve. 17 láztalan gyermekágyasnál 8 napon át összesen 1366-szor mérték a liőmérséket, és azt találták, hogy ép úgy, mint már előbb a terheseknél, a reggel 3 és 8 és a déli 12, meg az esti 6 óra hőmérséke legalkalmasabb a feljegyzésre. A legalacsonyabb és a legmagasabb átlagos hőingadozás rendes gyermekágyasoknál 073 C., vagyis: az egészséges ember viszonyainak megfelelő. Először és többször szültek hőmenete közt különbség nincsen. Táblázatosán van kimutatva ezután a) a gyermekágyasok átlagos hőmérséke a II—VIII. napok alatt, b) ugyanez a primiparákat és multiparákat illetőleg, c) a subfebrilis gyermekágyasokat illetőleg és végre a d) táblázatban a normalis és subfebrilis gyermekágyasok átlagos hőmérséke együttvéve. Méréseik alapján kimondhatják: »hogy a gyermekágyasok hője rendes viszonyok és rendes lefolyás mellett az egészséges ember hőjének teljesen megfelel« ; tehát nem igaz némely szerzők azon állitása, hogy a rendes gyermekágyasok hője is jóval magasabb mint más egészséges emberé. II. Az érlökés. Ugyanannál a 12 terhesnél, kinél a normál hőingadozás megállapítása végett s hőmérést végezték, megszámították mindannyiszor az érlökést is; a 640 számításból az egész napi átlagot 86-nak találták. A gyermekágyban a 160 egyénnél több mint 9000-szer észleték a pulsust. Az épen szült nőnek érlökése általában véve kevésbbé szapora (76), mint akár a terhes (86), akár a nemterhes állapotban (76—80). Legritkább a rendes, szaporább a rendellenes születések után és a lázas gyermekágy előtt. Vérzések után a pulsus nem ritkul, hanem sokszor jelentékenyen szaporább lesz; 10 ilyen esetnek átlaga: 89. Multiparák érlökése rendes szülés után jelentékenyen ritkább, mint a primiparáknál (9-czel). A szülés utáni első 24—29 óra alatt rendes szülés után láztalan gyermekágyat megelőzve, csaknem egyenletesen ritkul az érverés. Lázas gyermekágyasoknál az érlökés középszáma rendetlenül ingadozik 73—77 között. Vérzés után az érverés szapora és a beavatkozás után még 4—5 óráig folyton szaporodik (104), majd ingadozásokkal ritkul és 24 órával később a szülés utáni számnál kisebb (86). A gyermekágyban az érverés görbéje párhuzamosan halad a hőmérsék napi görbéjével. Vizsgálták az étkezés hatását is az érverés számára és 1 4 órával ezután 159-szer számították azt meg, constatálva, hogy az étkezés által az érverés mulékonyan szaporább lesz. A II—VIII. gyermekágyi nap alatt constatálták, hogy az érverés a napok számával fokozatosan ritkul, a napi minimum 61-ről 51-re, a napi maximum 80-ról 70-re száll le. Lázás esetek érverés-görbéje ritkulást nem mutat. Constatálták Olshausen észleletét, hogy minél ritkább a pulsus a gyermekágyban, annál hajlamosabb az érlökés a szabálytalanságra. Kiválóan alacsony érverést (40 vagy ez alatt) 15 gyermekágyasnál észleltek, legalacsonyabb volt 32. A jelentékeny pulsus ritkulás a multiparák sajátja és e mellett a hőnek teljesen rendes volta nem feltétlenül szükséges, mert subfebrilis hőmérséknél (37‘6—37'9°) is észleltetett az érlökés gyérülése. A 70 alatti pulsust kívánják a rendesnél ritkábbnak tekinteni. Arra a kérdésre, hogy mi okozza a gyermekágyasok ez árverés ritkulását, ismertetik és bírálják a különböző hypothesiseket, igy a sphygmographicus vizsgálatok alapján odaállítottat^ hogy az »arterialis tensio« csökkenése a szülés után oka a lassudásnak; Schroeder 1« 3%
