Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1969-1970
1969. december. 4., 2. Rendes kari tanácsülés
/47-51*old./, melynek alapján úgy tűnik, hogy e teszt alkalmas uj anorexigének vizsgálatára és e két paramétert mérve centrális stimuláns hatással nem rendelkező anorexigének kutatására. A jelölt e teszten több uj pszichostimulánst /1-1703, S 100/ is Vizsgált. Kísérleti eredményei reálisak, az irodalmi adatokkal összhangban állnak, ugyanakkor azonban eredeti aspektusra is utalnak. A pszichostimulánsok és a pszichotomimetikumok hatása között kimutatott különbség gyakorlati szempontból is jelentős lehet, pl. uj pszichostimulánsok rejtett hallucinogén hatáskomponenseinek kimutatásában. Uj megállapitás, hogy a reszerpin gátló hatása táplálkozási aktiv feltételes reflexmüködésre imipraminnal /tofranil/ antagonizálható: a depressziv szerek és a triciklusos antidepressziv vegyületek kölcsönhatása állatkísérletben általában nehezen mutatható ki. Érdemes lett volna hosszabb időtartamú kísérletet végezni. Ugyancsak figyelemre méltó az állatkísérletekben többnyire kevéssé hatékony minor trankvillánsok szignifikáns serkentő hatása a táplálékfelvételre /40. oldal/. A fenobarbital okozta táplálékfelvétel-növekedés /42.old/ érdekes adat, de magyarázat nélkül maradt. Disszertáns szép elemzéssel bizonyltja a rezserpir különböző adagjainak eltérő hatását a feltételes és feltétlen táplálkozási aktivitásra. Demonstrálta a reserpin ismert kumulativ hatását, mely tesztjén gyorsabban jön létre /38.old./, mint elháritó reflexeken. A morfineffektusban is értékes adatot szolgáltat a tanulmány, mert 10 mg/kg morfium hatékony e teszten /46.old./, mig elháritó feltételes reflexen ugyanez a dózis hatástalan. Érdemes lett volna a nalorfin antagonizmust is megvizsgálni. E fejezet végén szép összefoglalót találunk, melyben a jelölt összehasonlítja a feltétlen és feltételes táplálkozási reflex farmakológiái érzékenységében mutatkozó különbségeket. Korábbi pszichofarmakológial megállapitások uj szempontból történő alátámasztását jelentik azok az adatok, melyek szerint a para-bremmetilaktedron /V-111/, egy uj fenilalkilamin struktúrájú pszichotomimetikum hatásával szemben kialakuló tolerancia aktiv feltételes táplálkozási és bűrakeresési reflex kapcsán is igazolható és LSD-vel kereszttolerancia észlelhető. A hallucinogének gátló hatása ezeken a teszteken sem volt antagonizálható az ismert depressziv Vagy stimuláns vegyűletekkel. Az LSD hatástartama a bűrakeresési reflexen vizsgálva feltűnően hosszú /4-6 óra, lásd 99.old./, mig egyéb elháritó reflexes teszteken 30-40 perc. A bűrakeresési viselkedés - hasonlóan az előállapotának tekinthető ki-nem-oltható feltételes reflexhez - specifikusan érzékeny major trankvi11ánsokkal szemben, mig a minor trankvillánsok és a szedatohypnotikumok nem gátolják. Szerzőnek kísérleteiből levont következtetései reálisak és mértéktarzóak. A disszertáció szerkezete jól áttekinthető, stilusa szabatos és világos. Mindezek alapján javasolom Held Katalin részére a gyógyszorászdoktori cim odaítélését. Budapest, 1969.szeptember 19. Dr.Knoll József s.k. egyetemi tanár At 4877/1969
