Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1966-1967
1966. november. 29., 2. Rendes kari tanácsülés
2 megállapítható, az olvasó szempontjából mégis előnyösebb lett volna cimmel ellátni őket. Az 1. és 2. táblázat adatai szerint az indikátoros végpontjelzés pontossága alig rosszabb a dead-stop módszernél. Ugyanakkor ellentmondás látszik a 2. 3. táblázat adatai között. Mindkettőben azonos eljárás szerepel, de anig a 2.•táblázatban 0-0,3 % pontosságon belül van a mérések 60 %-a a 3« táblázatban csak a 50 r/o-á van ezen hibahatáron belül. A 3-6 táblázat adatai nem elég meggyőzően támasztják alá azt, hogy az indikátor alkalmazásával megnő a titrálás pontossága. A kondenzátor olajok esetében vitatható az extrakciós eljárás alkalmazása, mert hasonló tipusu /transzformátor/.olajok víztartalmának meghatározásánál pl íbenzol-kloroform-metanol eleggyel nem szükséges két .fázisban dolgozni, és dead-stcp módszer is alkalmazható. A disszertációban néhol értelemzavaró hibák is előfordulnak. így pl: a 13. táblázatban a "Talált viz mg" helyeit "Talált viz g" Írandó * A'15. táblázatban a "Zinc.metall, EDI!" minta adatainál az oxigén % méréseinek középértéke nem 2,884 %, hanem 2,898 % és a értékéi -2,8 %, -0,7 %, +2,8 %, Hochmann Józsefné disszertációja mindezen hibák ellenére azt bizonyitja, hogy a szerző önálló ötlettel és annak kellő elméleti alátámasztásához tudással Rendelkezik. Egyúttal az is kiviláglik, hogy olyan biztos kísérletező készséggel bir, hogy egy megadott metodikának széleskörű alkalmazását volt képes kidolgozni. A disszertációban fellelhető stiláris és nem szigorúan betartott formákból eredő hibák ellenére a szerző felmutatott annyi kísérletező készséget és,.eredetiséget, amennyi meghaladja az egyetemi disszertáció által megkivánt mértéket. Disszeltációját tehát elfogadásra ajánlom és, a dioszertáns doktori szigorlatra bocsátását megalapozottnak tartón, Dr.Végh Antal s*k. ,e ^yetomi tanár 8067/1966
