Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1966. január. 29., 3. Rendes kari tanácsülés
5/1966. Másolat ! Dr.Végh Antal egyetemi tanár urnák a Gyógyszerész tudományi Kar Dékánja Budapest VIII,t'..loi ut 2<. Tárgy: Szabó László:"A sztrichnih laktém csoportjának átalakításával nyerhető származékok előállítása" cimü gyógyszerészdoktori értekezésének birálata, A doktori értekezés 104. oldal terjedelmű. A doktori értekezés tárgya 4 fő csoportba osztható, az I. rész a sztrichnosz alkaloidok vázlatos ismertetését ^dja a sztrichnosz alkaloidok kémiájából és farmakológiai hatásaiból, II. rész a hatás hordozó csoport átalakításával nyerhető sztrichnin származékok előállításáról szól, mely egybefoglalja úgy az eddigi irodalmi adatokat, mint a szerző saját kísérleti adatait. III. rész a kísérleti rész. IV. rész a kísérleti részt befejezőén egy részletes irodalmi jegyzéket szolgáltat és tartalomjegyzéket ad. A gyógyszerészdoktori értekezés a BOTE Szerves Vegytani Intézetének alkaloid kémiai szerkezet kutatásaihoz, a szerkezet változtatással egybekötött félszintetikus tipusu vizsgálatikhoz, illetve a kémiai szerkezet és fiziológiai hatások közötti összefüggések felderítése tárgyában indított általános kutatási témájához csatlakozik. A téma az 1959-ben elhangzott egyik előadásom alapjából indult, mely a farmakológiai adatok kémiai szemléletét adja. Ezt az elgondolást, ill. szemléletet kívántuk a sztrichnin alkaloidra, ill. alkaloid csoportra kibővíteni és kiegészíteni. A sztrichnin к/. 140 évyel ezelőtt felfedezett alkaloida volt és ugyanakkor fiziológiai hatása is majdnem u^yan ilyen időpontból ered. Az ^ azóta szerkezetbizonyitása kapcsán előállított számos sztrichnin származék és annak részleges biológiai, ill. farmakológiai adatok vetették fel azt a gondolatot, hogy vájjon alkalmas-e az eddigi irodalmi adatgyűjtemény ezeknek az együttes éc összevont kiértékelésére. Sajnos megállapítást nyert, hogy még az eddig leírt kémiai metodikák általában az izolált vegyületeknek többé-kevésbé jól definiált szerkezetét adják meg, ugyanakkor a szerteágaz' és különböző helyről származó farmakológiai vizsgálatok eredményei között a szerkezet ée fiziológiai hatás összefüggésére komolyabb összefüggéseket találni nem lehetett, miután a farmakológiai vizsgálatok csak a toxikus görcsokoző hatást, ill. LD50~et regisztrálták és figyelmen kívül hagyta, ill. mérni nem tudta az ez alatti dózis fiziológiai változásait. Éppen ezért osan szerkezeti és fiziológiai kutatás részletesebb és egységesebb szemlélet alapján történő feldolgozása érdekében a szerző több mint, kb. 30 irodalomban ismert vegyületet készített és átadta farmakelógiái vizsgálatra, ugyanakkor a farinak’14gia± tájékoztató vizsgálatok lezárása után további kb. 19 irodalmilag uj vegyületet irt le és készített el hasonló célokra, 51Ú5/1966
