Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1966. április. 30., 4. Rendes kari tanácsülés
Másolat ! К h i n.__László; "Adatok a gőzök és gázok alkalmazásához a papirkromatográfiás előhívásban, ” cimü gyógyszerészdoktori értekezésének bírálata. Az értekezés terjedelme: 94 oldal. Ebből 5 oldal irodalomjegyzék /71 tétel/ és 3 oldal tartalomjegyzék. ^ szövegbe épitve 15 táblázat és 5 ábra található. Szerző abból indul ki, hogy a gőzök ás gázok alkalmazása papirkromatográfiás reagensként több szempontból is előnyösebb, mint az oldat-reagenseké. Ezért.: a laboratóriumokban könnyen hozzáférhető gázok és gőzök felhasználásával, egyszerű és reprodukálható eljárást kivánt kidolgozni. Tanulmányozta a jód, bróm, klór és nitrózus gázok alkalmazhatóságát. Az első fejezet, a jódgőzök felhasználását, tárgyalja. Az erre vonatkozó, viszonylag kis számú közlemény áttekintése után saját kísérletei ismertetésére tér át. Részletesen leirja a használt jódozó készüléket és két eljárás kísérleti összevetésével kiválasztja a reprodukálhatóbb eredményekre alkalmas eljárást további vizsgálatai céljára, gondosan tanulmányozza a kromatográfiás papirosok jódmegkötő képességét az előhívás érzékenységét csökkentő hatás szempontjából. Az optimális kísérleti feltételek tisztázása után a jódgőzt 71 gyógyszervegyület előhívására próbálja alkalmazni. Az e részhez csatolt táblázat 71 Vegyületre adja meg az elchivás érzékenységét - a. még jól látható foltot képező mennyiséget az un, Partridge-eleggyel való kifejlesztés utón. Úgy találta, hogy 52 vegyület, melyek különböző szerkezeti tipusuak, jól indikálhatok /érzékenység a vegyületek többségénél 5-10 jig körüli. A jódos előhívás érzékenységét 15 anyag esetében sikerült kb. kétszeresére növelni, ha a jódgőz előtt sósavgőz hatásának tette ki. Sikerült bizonyítania, hogyha a kromatográfiás papirosra kerülő nátrium-ion együtt van a vegyület foltjával az a jódos előhivás érzékenységét növeli. A brómgőzök alkalmazásával foglalkozó fejezete irodalmi áttekintéséből kitűnik, hogy a brómgőzök eddigi felhasználása lényegesen szükebb körű, mint a jódgozöké. Ez ellentmond a bróm nagyobb reakcióképességének, viszont a bróm hatására mégis csak néhány vegyületnél lehetett a foltok elszíneződését tapasztalni. Ezen segítendő, arra gondolt, hogy nem lehetne-e a bróm és az előhívandó szerves vegyület reakciója során felszabaduló erős savat,, a brómhidrogén jelenlétét sav-lug jelző indikátorral megállapítani. Elképzelése helyesnek bizonyult. A vizsgált. aromás vegyületek túlnyomó részét sikerült előhívnia ezen a módon. E résznél felhasználja e tárgyban már publikált adatait s jelen értekezésében a szerző újabb adatokkal egósziti ki azt, A kromatográfiás papirosok alkalmasságának vizsgálata során az derült ki, hogy a papirkromatográfiás szürőpapirosok általában gyengén savanyu "kémhatásunk": csupán a dimetilsárga Indikátor bizonyult használhatónak, mert ezzel a papirosok sárgára szinteződnek s igy jól láthatók rajtuk a hidrogénbromidot jelző piros szinü foltok0 Az alkalmazhatóságot 65 vegyület vizsgálatával mutatja be о E fejezet végén a kvantitatív alkalmazhatóságra irányuló kísérletei negativ eredményeiről számol be. 6417/1966.
