Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1966. április. 30., 4. Rendes kari tanácsülés
A klórgáz felhasználására vonatkozó tapasztalatai szerint a klór még a krómnál is kevésbé alkalmas a közvetlen előhívásra, viszont szintén felhasználható a reakció során fölszabaduló sósav sav jelzésén alapuló előhívásra,- Ezt a. szerző 65 különböző csoportból választott vegyület vizsgálata során igazolta, A nitrózus gázokat is, mint az irodalmi áttekintésből kiderül, eddig csak kevéssé használták előhívásra-. Á szerző által választott vegyületeknél az érzékenység átlagosan 10-20 jug körüli. Kivétel a Melipramin, amelynek foltja mar 2 jug esetén is - igen jellemző kék színnel -el ő tűnik Szélesithetőnek találta a felhasználási teiüetet, ha a nitrózus gázokkal kezelt papirost UV fényben vizsgálta, A szerző témaválasztása helyes volt, mert az általános előhivási módszerek kidolgozása papirkromatográfiás módszertani törekvés, A több vegyület egyidejű előhívására alkalmas reagens használata lényegesen egyszerűsíti ugyanis a papirkromatografálást. A gázok és gőzök előhívó reagensként! elterjedésének eddig talán éppen az volt az akadálya, hogy eddig hiányoztak az egységes eljárás kidolgozásában szükséges adatok* A szerző által indikálhatónak talált modell-vegyületek nagy száma és különböző kémiai szerkezete demonstrálja, hogy a tanulmányozott 4 előhív óreagens sei szinte valamennyi előhivási feladat megoldható, Szerző gyakorlott kísérletezőre ralié rendszerezéssel választotta meg a tanulmányozandó, kérdéseket, A vonatkozó eddigi kutatások áttekintéséhez logikusan kapcsolódik e fejezetenkénti "saját kísérleteim" cimü rész. Ezekre, az egységesítésre váró, még tisztázatlan kérdésekre igyekszik választ adni, E részek gondos irodalomgyüjtésének elismerése mellett kifogásolható azonban, hoöy nem mindenütt egységesek a forrásmunkák feldolgozásának a szempontjai, így pl* a jóddal foglalkozó részbon /3~S,rlde/ célszerű lett Volna világosabban bontani a .jód-о Idát tál és jód-gőzzel dolgozó módszereket. Az eddigi előhívó eljárások leírásában legfeljebb a behatás időtartamát. találhatjuk, de szinte teljes ,o hiányoztak az összehasonlító kísérleti adagok, s. ugyanígy a szükséges szellőztetés időtartama is, holott e tényezők az előhívás érzékenységét jelentősen befolyásolhatják. Megjegyzem, hogy a nyújtott képet még teljesebbé tehette volna, ha a leirt két jódczásj módszer összehasonlító érzékenységi adatait is közli /9-10cold.al/« Külön kell említeni a brómmal és klórral kapcsolatos részt, amelyekben szellemen megoldással vonta be e nét elemet az előhívó reagensek körébe; a táblázatok tanúsága szerint &. javasolt módszerek az aromás gyógyszervegyűl.etekre vonatkozóan szinte biztos támaszt nyújtanak az első tájékozódásnál о Tudomásom szerint a módszer, amelyet a brómmal kapcsolatban mór publikált, /munkatárssal/, nemzetközi viszonylatban is érdeklődést keltett. Véleményem szerint hasonló érdeklődés várható a nitrózus gázokkal kapcsolatos eredményei közzététele nyomán. Némi ellentmondást, vélek a 36* oldalon /1-4 sor/, illetve az 51*oldalon /3-7 sor/ a brómozási eljárás használhatóságának értékelésével kapcsolatosan* 6418/1966*
