Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1965-1967
1966. január. 29., 3. Rendes kari tanácsülés
Kőbányai Gyógyszerárugyár farmakol . icl laboi'atóriumában dr.Szporny László kandidátus vezetése mellett folytaké A vizsgálatok két csoportba oszthatók, amennyiben vizsgála+ tárgyát képezték az oldalláncokkal összefüggő, valamint a gyürüszubsz ituensek változtatásából adódó hatástani kvalitatív és kvantitatl változások, A farmakclógiai vizsgálatok metoc^.l ájára vonatkozólag a disszertáció nem ad felvilágositást és csak a szövegből, az idézetekből és a 68. és 70. oldalon közölt összesitŐ tábiázatokböl lehet arra következtetni, hogy ismert rutinmódszerekkel vizsgálták a vegyületok toxicitását, acetilkolin, valamint hisztamingcros oldó hatását, antihisztamin hatását és általános fájdalomcsillapító hatását? A disszertációban közölt igen alapos és körültekintő munka, valamint a farmakológiailag megvizsgált 21 vcgyülettel végzett experimentális kisérletsorozat sajnos a klinikai értékelhetés szempontjából csak szerény eredményeket hozott. Az összehasonlítási alapul vett fe.iotiazin származék, a forgalomban lévő.és jsól bevált i Ahlstanf-hoz viszonyítva, a 21 vizsgált származék közül .csak kettő, mutatott az, Ahistunnál előnyösebb tulajdonságot. Ez a két származék az "AhistanM-nak 2-klor és 2-klor-8 aceto származéka, melyek közül az előbbi 3-szor., az utóbbi 2,5-szer erősebben hatványozza az amidazofen központi fájdalomcsillapító hatását. Miután e két vegyületnek toxicitási 'Viszonyai is kedvezőnek adódtak, alkalmasnak látszanak a klinikai kirróbálásra, mint az amidázófen hatását hatványozó központi fajdal о mcsi-ilapi tok. Az elmondottak alapján Siska Miklós disszertációját elfogadásra és a jelöltnek doktori szigorlatra bocsátását javasolom, Budapest, 1965.december 4» Dr.Fritz Gusztáv s.k, egyetemi tanár 5033/1965»
