Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1964-1965
1964. december. 14., 2. Rendes kari tanácsülés
ill ü & о 1 ü t ! DÓRA LÁSZLÓNE sz, Horváth Klára : "Savamid-kötést tartalmazó biszkvaterner ammonium sók" cimü gyógyszerészdoktori értekezésének bírálata. Jelen gyógyszerészdoktori értekezés intézetem egyik belső munkatársának munkája és mint ilyen, elsőnek elkészült doktori értekezés. Intézetem kutatásának profilja a doktori értekezés téma kijelölés időpontjában uj gyógyszerek előállítása és azok hatásmechanizmusának tisztázása volt. Jelen dolgozat célkitűzése és ennek megfelelően egyrészt a hexamethonium, tipus uj származékainak előállítása volt, másrészt az izoszter helycserének alkalmazásával az eddig ebből a szempontból fel nem vetett kérdésnek megállapítása, hogy mi az izoszter csoportok relativ hatása erősségének sora ? A téma felvetésekor a kérdés időszerű volt. Kár, hogy a farmakológia! vizsgálatok többéves elhúzódása miatt korszerűségéből kissé veszített. Ez azonban semmit sem von le a disszertáció értékéből, mert megállapításai az irodalomban teljesen újak. A hexamethonium csoportból irodalmilag teljesen uj izoszter csoportot állitott elő. Ezeknek előállításán kivül foglalkozik az izoszter csoportoknak konformációs viszonyaival, a feltételezett térszerkezeteket számítással is alátámasztja és végül különösen uj, hogy az alaptípus izoszter csoportjai között farmakológiai összehasonlításokat tesz és változó adatait térszerkezeti vonatkozásokkal jól magyarázni tudja. A dolgozat 88 oldal terjedelmű, melyből a téma felvetése közel egy oldal, az irodalmi adatok ismertetése 40 oldal. A kisérleti rész bevezetése a vegyületek előállításának általános ismertetése, hatása, az izosztérek összehasonlítása, majd a konformációs elv számítása 21 oldal, a kisérleti rész leirása 14 oldal /részletes/. Az irodalom ismertetése 12 oldal. a disszertáció kifejezetten gyógyszerkémiai jellegű. Erre utal az, hogy a bevezető rész 40 oldalas terjedelmében részletesen adja az előállított készítmények farmakológiáját és majdnem vázlatosan emliti csupán a vegyületek előállítási lenetőségeit. Ugyanez a jelleg kéoviseli a disszertáció második fejezetét képező kísérletes részt is. Az általános előállítások után a hatás kialakulásával sokat foglalkozik, illetve az egyes izosztér csoportok hatást befolyásoló körülményeivel. Röviden taglalja az izosztérek ma már kissé régiesnek látszó alapszemléletét, de a gyakorlati felhasználás szempontjából még ma is értékes és gyógyszerkémiában használt lehetőségeit. Végül részletesen megadja az előállított vegyületek preciz előállítási lehetőségeit, és analízisét. Magam részéről a dolgozatot értékes munkának tartom és újdonságát röviden az alábbiakban foglalhatom össze: 3932/19641.
