Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1964-1965
1964. december. 14., 2. Rendes kari tanácsülés
I- 2 -1. / A gyógyszerészi alapképzésnek megfelelő módon kellő súllyal tárgyalja és tudja kiértékelni a vegyület-csoport farmakológiai vonatkozásait. 2. / a farmakológiai adatok összehasonlítása révén igyekszik uj lehetőségeket kémiai utón biztosítani és irodalmilag teljesen uj tipusu vegyületeket állitott elő. 3*/ Az eddigi gyógyszerkutatás típusának viszonylatában egy uj elv vizsgálatát veti fel és valósítja meg, éspedig az izoszter homológek összehasonlításának alapját. Eddig a gyógyszerkémiai kutatások, ill. uj gyógyszerek kutatása terén kizárólag a homológ sorok terén, ill. ezeknek fiziológiai kutatása terén találunk összehasonlításokat. A szerző elsősorban az izosztér helycsere értékét és fiziológiai súlyát hasonlítja össze. Adatai révén ismeretessé válik, hogy a szerző által előállított ve^yület csoport nem a legkedvezőbb hatással rendelkezik a 4 izomer között, a^harmadik helyen áll. Ez semmit sem von le a disszertáció értékéből, mert az izosztérek összehasonlításának ezen elve teljesen uj, a jövőbe is utal és az elvet gyümölcsöztetni kell és hasonló izosztér összehasonlításokat érdemes a jövőben is kisérlet tárgyává tenni. 4. / Igen értékes a szerzőnek azon megállapitása is, mely az interkvaterner távolságok számításaiból adódik, A tiszta metilénlánc, az N-kvaterner csoportoknak a közötte lévő lánc teljes nyúlásának biztosításával egy transz helyzetet biztosit. Ugyanakkor az egyes izoszter csoportok nukleofil jellege aP>,zitiv töltésű kvaterner nitrogén-atomok cisz konfigurációjának kedvez. Ez az interkvaterner távolság csökkenését jelenti és magával hozza a hatás csökkenését is. Ez a megállapitás teljesen uj az irodalomban és a konformációs viszonyok és lehetőségek statisztikus értekei alátámasztják a csökkent fiziológiai hatást is. 5. / Ugyancsak értékes az izosztér sor hatáíscsökkenésére vonatkozó megállapitás. 6. / Az interkvaterner távolság kiszámítása, a fiziológiai hatás kiértékelése szempontjából a különféle izosztér vegyületeknél az irodalomban ugyancsak uj. A dolgozat egyetlen sajnálatos hiánya talán, melyre azonban magam nem hivtam fel kellő súllyal a figyelmet, hogy nem vázolja röviden a farmakológiai adatokat, ill. módszereket. A kiértékelés Kőbányai Gyógyszerárugyár Laboratóriumában történt és csak nagyán rövid üsszeállitást adtak erre vonatkozóan, ezt a dolgozat tartalmazza. A dolgozat elhangzott a Winkler Centenáriumon. Ott is ezen adatok bővitését javasolták, melyre sajnos intézetemben a disszertáció elkészitéséig nem volt lehetőség. A jövőben hasonló tárgyú disszertációk, vagy a Kar önálló gyógyszerhatástani intézetének megalakulása esetén realizálhatók precízebben, vagy legalábbis intézetemhez tartozó önálló farmakológiai állás végleges biztosítása esetén. 3933/1964.
