Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1963-1964
1964. április. 16., 5. Rendes kari tanácsülés
3. Л • a budаре jTI Eötvös lóháio tudomány gyetek selevet len es analitikai KÉMIAI intézete Igazgató: dr.Schuleк Elemér egyetemi tanár MÁSOLAT! A Budapesti Orvos tudó .mányi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Dékáni Hivatala, Dr.Végh Antal egyetemi tanár, dékán urnák, Budapest VIII.Ullői-rt 26. Dékán Ur ! Papp Ottó, a Gyógyszerészi Kémiai Intézet tanársegéde, a gyógyszerész- . doktori fokozat elnyerésére "Adatok a Karl Fischer féle vizmeghatározás alkalmazásához” cimrael, értekezést nyújtott be, melyről bírálatomat tisztelettel az alábbiakban terjesztem elő. Az értekezés, mely a Gyógyszerészi Kémiai Intézetben készült, összesen 72 gépéit oldal terjedelmű, ehhez csatlakozik az összefoglalás, a részletes irodalmi jegyzék és a tartalomjegyzék. - A disszertáció 14 ábrát és 21 táblázatot tartalmaz. Az értekezés első 20 oldala kizárólag irodalmi adat, majd a továbbiakban is még az egyes alfejezetek előtt, további irodalmi részek következnek, ket-három oldalnyi terjedelemben, s igy összesen legalább 30 oldalra tehető az igen részletes, helyenként kissé terjedelmes irodalmi rész. Célszerűbb lett volna - a kísérleti rész arányához mérten - az irodalmi felsorolásokat terjedelmükben mérsékelni. az értekezés célkitűzése a Karl Fischer féle vizmoghatározás tanulmányozása abból a célból, hogy a gyógyszerkönyvi vizmeghatározásokhoz kisérleti tapasztalatok álljanak az Intézet, ill. közvetve a Gyógyszerkönyvi Szerkesztő Bizottság rendelkezésére. Minthogy a gyógyszerkönyvi készitmények tekintélyes része szerves vegyület, s ezeknél nem minden esetben alkalmazható közvetlenül az emlitett eljárás; a disszertáció célkitűzése helyes. az irodalmi részben ismerteti a szerző a vizmeghatározás különböző módszereit. A 4*oldalon "Fizikai-kémiai módszerek" cim alatt leirt eljárásoknál a szerző egyszerűen adszorpcióról ir, holott a vizelvonók tekintélyes részénél a vizmegkötés hidrátképződésen alapszik. Az egyik idézett példa /vizmentes rézszulfát/ vizmegkötése szintén nem adszorpció. A tömény kénsavnál szintén ismert összetételű kénsavhidrátok képződnek. A 16.oldalon kezdődő felsorolást el is lehetne hagyni. A kisérleti részben először a reagensoldat készítéséhez szükséges vegyszerek, mint metanol, piridin, jód és kéndioxid viztelenitéaének problémájával foglalkozik. Megállapítja, hogy a metanol víztelenítésére a vizmentes nátriumszulfát nem alkalmas, mert a kristályos nátriumszulfát kepződéséhei vezető folyamat vissza is fordulhat, s ezt a szerző metanolos oldatban, nátriumszulfát víztartalmának mérésére is felhasználja. Figyelemre méltók a III. és IV. táblázat adatai, melyben a vizmegkötés és az oldószer dielektromos állandója közt tesz összehasonlítást, s ezt a továbbiakban az оIdószermoieknlák szerkezetével Л 0>o — 1287/1964.
