Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1963-1964
1964. április. 16., 5. Rendes kari tanácsülés
i/ /•? 701^ •MÁSOLAT! Hiv.sz.: 93/1964.Gy.К. A Gyógyszerésztudományi Kar Dékánjának Budapest. Takács Mihály egyetemi tanársegéd /30TS Gyógyszerészi Kémiai Intézet/ t • "Papirelektroforezis felhasználása a nátrium analitikájában" cimü gyógyázerészdoktori értekezéséről bírálatomat a következők ben terjesztem elő. A disszertáció /terjedelme 72 lap + 1 lap bevezetés/ két részre oszlik: I. rész ; Kálium-sók nátrium szennyezésének kimutatása papirelektroforé-zissel /PE-sel/ /46 lap/. II. rész: Nátrium félkvantitativ papirelektroforézises meghatározása K, Mg ill. Ca jelenlétében /18 lap/. összefoglalás: 2 lap, irodalomjegyzék 4 lap /60 cit./, tartalomjegyzék: 2 lap. . , -Az I. résztelében a К-sók Na-szennyezésének eredetét és a kimutatására a különböző szabványokban alkalmazott módszerek kritikai áttekintését adja, majd a Na kimutatására és elválasztására szolgáló újabb-'módszerekről közöl irodalmi áttekintést. Ezután a PE módszerre tér rá: rámutat előnyeire az anorganikus analízisben, majd előbb az alkálifémek PE-es elválasztására, végül a PE szennyezésvizsgálati jelentőségére szűkíti az áttekintést. - Az I.rész ezen első felében /14 lap/ fejezetenként közli a vonatkozó irodalmat. Az I.rész második fele a kisérleti rész /32 lap/. Ebben ismerteti a másutt már méltatott saját készitésü készülékeit, amelyekben a Mg Li Na К tartalmú négyes keverék 50’ alatt elválasztható. « ' Összefüggést állapit meg a felviteli technika és a kromatográfiás papírok Na-szennyezettsége között. Kimutatja, hogy éppen az általa is használt felcseppentési technikát alkalmazva, ez a szennyezettség zavar, miért is egyszerű tisztítási módot javasol. Modellkísérletei során а К és Na elválasztásában közel olyan jó eredményt ér el, mint más szerzők lényegesen nagyobb feszültség alkalmazásával. Szennyezésvizsgálati célra - ahol 5000-szeres К mellett kívánja a Na-ot kimutatni - ezt az elválasztást előzetes dúsítással kombinálta. Ezirányu kísérleteit és a dúsításnál követendő szempontokat 6 lapon • ismerteti. Módszerét ismert Na-mennyiség együtt futtatásával teszi mértékreakciószerűvé. Ha itt a másik lehetőseget választja, ti., ha a szennyezést az előhivhatóság érzékenységi hatarára beállítva kívánta volna meg- ' fogni, kétségtelenül jelentős hibaforrást vitt volna a módszerbe. A К-sók Na-szennyezésének kimutatásával foglalkozó I.rész jelentősége nemcsak abban van, hogy kis mennyiségű Ma kimutatására szolgáltat uj-, specifikus eljárást, sie a PE szempontjából is jelentős, mert ilyen kis mennyiségű /Század % körüli/ szennyezőnek mértékreakciószerü PE-es kimutatásával alig találkozni. Ilyen érzékeny szennyezéskimutatást a PE-nek dúsítással való kombinálása teszi lehetővé, amivel jelölt publikációiban is találkoztunk. 1584/1964.
