Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar - tanácsülések, 1963-1964
1964. április. 16., 5. Rendes kari tanácsülés
2 KombinatiV_ készségre vall, hogy a szennyezésvizsgáinti részben egy bizonyítási céllal végzett kisérletsorozata /41»old./ eredményére felfigyelve,^összefüggést állapit meg a vándoroltatott nátriummennyiség és az előhívás után kapott Na sáv szélessége között, amely összefüggésre aztán nátrium meghatározási módszert alapított. A II. rész a Na kvantitatív meghatározásával foglalkozik a másutt már méltatott felismerése alapján. E rész lényegesen szükebb terjedelmű /18 lap/, mivel az apparativ és metodikai részletek ;zöme az I. részben ismertetekkel megegyező. ; Számos kísérletben tisztázta, hogy mely határok közt lineáris a vándoroltatott Na-mennyiség és a kapott Na-sáv szélessége közti arányosság. A kvantitatív jelleget egy kisebb és egy nagyabb ismert Na-mennyiség együttfuttatásával éri el. : A II. részben különösen kidomborodik az általa választott felcseppentési technika előnye: vizsgálatai szerint ugyanis igy vált függetlenné a meghatározás eredménye a felcseppentési oldattérfogattól.' kimutatja, hogy az eredményeket nem befolyásolja a Na-hoz kapcsolódó anorganikus anion minemüsége; ezáltal a módszer változatos ionösszetételü ismeretlenek esetén is használhatóvá válik. Megállapítja ezek után, hogy mekkora K, Ca ill. lég mennyiség mellett mérhető a Na. Hérád eredményeit a IV. táblázatban mutatja be. Ezek szerint a papirelektroforézises nátriummeghatzrozás maximális hibája 9%, átlagos hibája 2;5%. Módszerének használhatóságát végül a "Jodaqua" és a "Salvus" gyógyvizek Ra-tartalmának meghatározásával demonstrálja. Disszertációja II. részének jelentőségé’ az alábbiakban jelölhető meg: 1. / egy analitikailag kevéssé megfogható, gyakori elem gyors, félkvantitativ meghatározását teszi lehetővé /bár gyorsaságban a lángfotometriával nem versenyezhet/; 2. / a meghatározás nem túl sok társ-alkálifém mellett is elvégezhető; 3. / legfigyelemreméltóbb azonban a méréstechnikai megoldás egyszerű-: sége /hosszúság-mérés/. A- PE-es elválasztást ti. általában a papiroscsikon elkülönült anyagsávok'műszeres /fotometriás, langfotometriás, polapográfiás, stb./, ill. titrimetriás meghatározásával teszik kvantitatívvá. Az alkálifémek PE-es meghatározásával foglalkozó néhány dolgozat is /hivatkozás a 47.lapon/ ilyen kevésbé egyszerű megaldást ismertet. Apparativ-technikai érzékre utal, hogy mind kvalitatív, mind kvantitatív kisérleteit saját készitésü, egyszerűsített berendezéseiben végezte. A készülékek méretezésével elérte, hogy a lehető legnagyobb potenciáleséssel /10-11 V/cm/ dolgozhatott anélkül, hogy hűtőberendezést kellene alkalmaznia. Észrevételek: A Na-tartalmat csak olyan modellkísérletekben mérte, ahííl a Na mellett csak egy idegen ion /vagy K, vagy Ca, vagy Mg/ volt; /a gyakorlati alkalmazásban ennek ellenére 9-8 idegen kationt tartalmazó gyógyszerekben jó eredményt ért el/. A 16.6. fejezet /60.lap/ főcinmek kívánkozik. 1585/1964.