Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1959-1961

1960. november 12., Kari tanácsülés - A Fogorvosi kar javaslata a felsőoktatási reform általános irányelveire vonatkozóan

- 19- szó volt arról, hogy az egész ország területén iparosítás folyik, az ipari fejlesztés nem fog Budapest felé koncent­rálódni, mert nem birja el a Főváros - tehát negativ érte­lemben nem szólhatnak hozzá, de szemlélődően sem. Megálla­pítja, hogy a sokszorosított javaslat nem bocsátkozott rész­letekbe. Jelenleg még csak megállapítja, hogy csökkenteni fogja a budapesti Kar fogorvosképzését. Úgy gondolja, hogy a budapesti egyetemnek azért továbbra is lesz szerepe a káder- és szakmai utánpótlásban a kiképző egyetemeken. Javasolja: tegye feladatává a reform irányelvei tárgyalásával megbizott bizottság, vegye fel a kapcsolatot a felsőbb állami szervek­kel, tisztázza azt, hogy a Budapesti Orvostudományi Egyetemre a legközelebbi 5 vagy 10 éven belül milyen feladat vár ebből a szempontból'. Hány tanszékvezetőt, milyen fanári kart akar­nak innen a vidéki egyetemekre vinni, hogy ezzel számolni tud­jon egyetemünk. ’ ♦ Kettinger: ismét a hallgató szemszögéből szeretné megtenni észrevételeit. Minden ellenkező híresztelés dacára nyugodt lel­kiismerettel kijelentheti, hogy a fogorvostanhallgatók több­sége fogorvos akar lenni. Nagyon kicsi az a szám tudomása sze­rint, akik átkandikálnak az Általános Orvosi Karra* Szerinte à fogorvostanhallgatólc kisébbségi érmését nggyrészt az okozza, hogy a Fogorvosi Kar még aránylag fiatal kar és a pályaválasz­tók körében még nem áll elég tisztán és világosan, hogy tu­lajdonképpen mik is' lesznek ezek a fogorvostanhallgatók. Abban is látja okát a kisebbségi érzésnek, hogy látszólag a Fogorvosi Karra könnyebb hejutni - ezt példákkal illuszt­rálta - mint az Általános Orvosi Karra. A felvételi kérdéshez hozzászólva nagyon helyesnek tartja azt a megállapítást, hogy a fogorvostanhállgatókat olyan feltéte­lekkel vegyék fel az"Egyetemre, mint az általános orvostan­hallgatókat. Kijelenti,'hogy a fogorvosképzés problémájához a maga részéről nem hivatott hozzászólni, de az eddigi tapasz­talatok azt mutatták, hogy a fogorvostanhallgatóknak az or­vosi alapképzés teljes egészében szükséges lenne. A rektorhelyéttes ur arra utalt, hogy be kellene vohni a fog- orvostanhallgatókat is a tudományos diákkörökbe. Megemlíti, hogy az elmúlt tanévben mindössze 2 tudományos diákkörös volt, ezzel szemben a jelen tanévben 28 működik különböző tudományos diákkörökben. Ugyancsak az első években nagypn kevés pálya­munkát készítettek a fogorvostanhallgaíók, az elmúlt évben pe­dig már több mint 60 pályaművet nyújtottak, be. Véleménye sze­rint ezek mind a fogorvostanhallgatók tanulási készségét mu­tatják. Dékánhelyettes; hozzászólásában Sugár docens megjegyzéséhez elvileg csatlakozik atekintetben, hogy a fogorvostanhallgatók alapképzése egyenlő legyen az általános orvostanhallgatók a- lapképzésével. De megemliti, hogy az elméleti alaptárgyaknak több előadója kifogásolta, hogy a fogorvostanhallgatók elmé­leti alaptárgyakból gyengébb eredményeket érnek el mint az általános orvostanhallgatók. Ezzel kapcsolatban felmerült az,

Next

/
Oldalképek
Tartalom