Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvosi Kar - tanácsülések, 1959-1961
1960. október 15., Kari tanácsülés - A Fogorvosi Kar javaslata a fogorvosképzés reformjáról
21 hatását. * * ( A következőkben a reform egyes általános kérdéseivel foglalkoznak, ezután rátérnek az egyes Intézetek és Klinikák sajátos problémáira, végül ismételten tantervi javaslatot terjesztenek elő. Az oktatás célja , , Törő professzor hozzászólásában indokoltnak tartja, hogy legalábbis az elméleti tanszékek számára újból világosan ki kell jelölni a tancélt. Ez azt jelenti, hogy meg kell határozni az előadott anyag mennyiségét, pontosabban v^ve, hogy az általános orvostanhallgatók számára előadásra kerülő anyagból mennyit kapjon a fogőrvostanhallgató. К Az oktatás céljával a vitaanyag I.része 1. pontja részletesen foglalkozik és 3 pontban sorolja fel a.kívánalmakat. A fogorvostanhallgatók oktatására vonatkoztatva ezt úgy foglalhatjuk összes a fogorvosképzés célja, hogy jó elméleti képzettséggel és kellő gyakorlati tudással biró, szocialista világnézetű fogorvosokat neveljen. A fogorvostanhallgatók tanulmányi ideje rövidebb, mint az általános orvostanhallgatóké és ezen idő, alatt számos fogászati tárgyat is tanul. Nyilvánvaló, hogy az általános orvosi tárgyak anyagát nem veheti át teljesen, hanem ki kell emelni belőle azokat a részeket, melyek a fogorvosképzés szempontjából fontosak, egyes kevésbé fontos részeket pedig el kell hagyni. Nem gondolnánk helyesnek, ha a fogorvostanhallgatók tudása az egyes tárgyakból az általános orvostanhallgatókéhoz viszonyítva felszínes volna, csupán azt, hogy az előadásra kerülő anyagból elhagyhatók egyes olyan részletkérdések, melyek későbbi tanulmányaikkal és feladataikkal kevés kapcsolattal birnak. így pl. az alaptárgyak közül a fizika, kémia, biológia teljes anyaga kerül előadásra a fogorvostanhallgatók számára is. Az elméleti tárgyak ebből a szempontból általában két csoportra oszthatók: morfológiai és funkcionális tárgyakra. Mig a morfológiai tárgyakban /anatómia, szövettan, kórbonctan/ könnyebb meghatározni az elhagyható részlet kérdéseket, addig a funkcionális tárgyakban /élettan, biokémia, kórélettan/ sokkal kevésbé kivánatos az egyes részek kihagyása, mert ez az egész szervezet összmüködésének megértését zavarja. » Mindenesetre e kérdéssel foglalkozni kell és javasolják, hogy a Dékán ur az egymással összefüggő tárgyak előadóiból alakitson tanulmányi bizottságot, mely időnként az előadási anyag megállapításával és összehangolásával foglalkozzék. Az előadási anyag összehango'lására szükségesnek tartják az oktatási temalíiia, témakörönként pontos meghatározását és az előadások programjának betartását /Nagy Dénes prof.javaslata/. Vizsgarend • • A vitaanyag III.r. 2/a pontja kimondja, hogy korszerűsíteni kell a vizsgarendet, csökkenteni kell a vizsgák számát. Ez helyes, de ugyanakkor szabályozni kell az utóvizsgák idejét is. Meg kell szüntetni azt a helytelen állapotot, hogy az utóvizsgák ideje mélyen belenyulik a szorgalmi időszakba. Javasolják, hogy utóvizsgát legfeljebb szeptember 30-ig, ill. február 28-ig lehessen kiirni. _Dr.Sugár László javasolja, hogy a fogászati klinikai tárgyak szigorlatain ne csak elméleti, hanem gyakorlati kérdezés is legyen, pl. betegvizsgálat, diagnózis és kezelési tervkészítés. • « » Felvételi rendszer Felsőoktatásunk egyik igen nehéz és számos vitára okot adó problémája i6G
