Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/3
1984. március 27., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Az egészségügyi felsőoktatás távlati fejlesztési irányai, feladatai.
12 szolgálni a gyógyszer alkalmazását, helyettesithetőségét, interakcióit, stb. illetően. E cél elérőséhez indokolt a képzési idő félévvel történő meghosszabbítása. Az oktatás- nevelés során különösen az alaposság, a felelősségtudat, a szervezői készség kifejlesztésére, a kontaktustercntés készségének kialakítására kell törekedni. 3-4. Főiskolai képzés célja., a képzési célok belső tartalma. Meghatározott szakmákban, meghatározott munkakörökben széleskörű egészségügyi alapismeretekkel, magasszintű elméletileg és gyakorlatilag megalapozott szakismeretekkel rendelkező szakemberek képzése, akik az értelmiségi funkció betöltésére felkészültek és az állandóan növekvő ismeretek önálló megszerzésének képességével rendelkeznek. Munkájukat általában irányítás mellett, egészségügyi és más szakemberekkel együttműködve végzik, de önálló szakismerettel és önálló felolősséggel roiidaükeznek. E képzések keretében is az ismeretátadás -mellett, nagyobb teret kell biztosítani az önálló munkát, gondolkodást és ismeretszerzést megkívánó, probléma megoldást igénylő feladatoknak, az egyéni munkára nevelésnek. Erősíteni /és ahol lehet egységesíteni/ kell a szakmai- ideológiai alapozást, a korszerű egészségügyi szemlélet kialakítását. Erősíteni szükséges felkészültségüket az egészségnevelés és az elsősegélynyújtás területén. A hivatás gyakorlásához a szakoknak megfelelően ki kell fejleszteni a jó megfigyelőképességet, az empátiás készséget, a szervező készséget. Az önállóságra nevelés mellett erősíteni kell az emberekkel, munkatársakkal való kontaktus teremtés készségét, az együttműködésre való készséget, 4. A képzési célok megvalósításához kell rendelni a tartalmat, a módszereket és azok korszerüsitését. Figyelembe kell vonni az előképző iskolahálózatban és az abból kilépő korosztályok felkészítésére hozott oktatáspolitikai R3
