Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/3

1984. március 27., rendkívüli egyetemi tanácsülés - I. Az egészségügyi felsőoktatás távlati fejlesztési irányai, feladatai.

b./ Más egyetemek, továbbképzésre

főiskolák interniszciplináris képzésre, irányuló igényének kielégitése.

c./ Egészségügyi diplomások más egyetemen, főiskolán

történő ráképzésében, /másoddiploma szerzés/ részvétel.

2./ A .képzés volumene.

A képzés volumenét illetően az egészségügyi felsőoktatás beiskolázási keretszámát /egyetem 1190, főiskola 520/ jelenleg szintentartani, majd az 1980-as évek végén az 1980-as évek elején az egyetemeken mérsékelt arányban,

a főiskolán jelentősebb arányban emelni szükságes. A kép--zési ágak közötti jelenlegi arány /850 orvos, 120 fogorvos, 220 gyógyszerész, 320 nappali, továbbá 200 fő levelező főiskolás/ a szükséglet szerint addig is változhat.

3./ Képzési célok.

3.1. Orvosképzés célja, a képzési cél belső tartalma.

Több éven át szerzett tapeztalatok alapján 1980-ban alakult ki az orvos- és fogorvosképzés ujfképzési célj

A képzés klinikai szakaszának célja a diplomát szerző orvossal szemben támasztott követelményeket határozza meg. Ennek lényege, hogy végzésekor ismereteit az alapellátás szintjén tudja szintetizálni és a szükséges gyakorlati teendőket képes legyen elvégezni.

A követelményeknek megfelelően változott az egyes diszciplínák tartalma, még nagyobb hangsúlyt kapnak a szív- és érrendszeri betegségek, a balesetek, a daganatos betegségek és a pszichiátriái betegségek, különös tekintettel ezek megelőzésére, szűrésé re, gondozására és rehabiliiálára.

Növekszik az oktatásban az alapellátás ós a sürgősségi ellátás súlya, a krónikus betegek és az időskorúak gondozásának kérdései, bővülnek a biotechnikai ismeretek. Uj diszciplínák /szociológia, orvosi