Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/1
1983. december 13., rendes egyetemi tanácsülés - 1. Az 1984. évi költségvetés terve. - 2/a Az Általános Orvostudományi Kar I-VI. évfolyam tanterve az 1984/85-ös tanévre. - 2/b Vizsgaforma módosítás az ÁOK-n és a FOK-on. - 3. Traumatológiai, gyermekgyógyászati, szülészet-nőgyógyászati, ideg- és elmegyógyászati, intenzív therápiai, körzeti gykorlati napló, valamint gyakorlati oktatás módszertana. - 4. Beszámoló a Gyógyszerésztudományi Kar munkájáról. - 5. Javaslat a Gyógyszerhatástani Tanszék elnevezésének megváltoztatására. - 6. Az Ifjúsági Parlament feladatainak időarányos teljesítéséről. - 7. Tájékoztató az 1983. évi mezőgazdasági munkák tapasztalatairól. - 8. Javaslat az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására. - 9. A munkahelyi demokráciáról szóló 1049/82. sz. M.T-SZOT együttes határozat egyetemi adaptációja. - 10. Javaslat a Jendrassik-emlékérem odaítélésére. - 11. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására. - 12. Tanszékvezető egyetemi tanári és docensi meghosszabbítások. - 13. Javaslat kitüntetéses doktorrá avatásra. - 14. Javaslat Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem adományozására. - 15. Különfélék. - Mellékletek.
- 6 -műszakpótlékot is. Rektor: Ezt kiegészíteném egy információval. A bér vonatkozásában az a bizonyos, hogy 50 %-nál több plusz bért nem kapunk. Megkapjuk még a 4 % bérfejlesztést. Úgy gondoltuk, hogy a bérfejlesztést a tanszékeknek minden eló'irás nélkül, a tényleges állományra számítva ki kell adni. Ennek az általános hatása kedvezőbb, mintha lehasitunk összegeket és bizonyos csoportoknak adjuk, akik egyébként megérdemelnék, hogy fejlesszük a bérüket, de ez igen sok konfliktushoz vezetne. Azt a pénzt amit az Egészségügyi Kormányzat jelenleg nem tud biztosítani az egyetem számára, tehát sem az ügyeleti dijak finanszírozására, sem a kötelező' műszakpótlékra nem kapunk pluszt, ezt nekünk kell megtermelni. A megtermelésnek egyetlen lehetősége van, hogy az intézeteknél képzett és kifizetett jutalmazási keretet most nem jutalmazásként fizetik ki, hanem kifizetik az effektiv munkára. így az intézeteknél a jutalmazási keret a költségvetésbó'l biztosított jutalmazási keretbó'l fog állni és az intézetben végzett munka eredményeként születhetik meg. Az intézetek megszüntethetnek felesleges állásokat, s ezek bérébó'l számukra fontos állások bérét növelhetik, vagy jutalmazást terhelhetnek beló'le. Ha az intézet gazdálkodni tud, akkor a jutalmazási keretét is meg tudja teremteni. Nyilvánvaló az, hogy az intézetek nem egyforma alapról indulnak, lesznek akik könnyebben, s lesznek akik nagy erőfeszítések árán tudják ezt biztosítani. A tanszékvezetó1< is és az Egyetemi Tanács is évek óta ellenáll a központi bérgazdálkodás bevezetését illetó'en. Mi úgy szeretnénk megoldani, hogy decentralizálnánk a mostani helyzetet és rábíznánk a tanszékvezetó're nagyon szigorúan ellenó'rizve azt, hogy a rendelkezésre álló összegből ne költsön túl. Eló're kiszámítottuk, hogy ez a gazdálkodás hogyan fogja érinteni az egyes intézeteket és klinikákat. A számítások alapján egy progresszív interkalárét alakítottunk ki, 50 fős intézetnél a legkevesebbet, 200 fősnél pedig a legnagyobbat, 35,-4 % elvonástól 8 % elvonásig terjedően. Ez az elképzelés még kidolgozás alatt áll, elkészülte után természetesen Egyetemi Tanács elé fog kerülni. Válaszolva Samu elvtársnó' kérdésére: azt az ügyeleti mennyiséget, melyet pótlólag 3 hónapra kifizetünk - tudjuk biztosítani jövőre is, s ugyanezen struktúrával tudjuk biztositani a műszakpótlékot is azok számára akiknek január 1-tó'l kötelező'. Egy területen minden intézményt nagyon érzékenyen fog érinteni, hogy a jutalmazási • / •
