Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1983-1984/1
1983. november 1., rendkívüli egyetemi tanácsülés - Javaslat a felsőoktatás fejlesztésére. - Mellékletek.
mányi ismeretek szemléletformáló közvetítése, a szakterület eddig megtett útjának, mai társadalmi szerepének megismertetése, jövő perspektíváinak és ezzel összefüggésben az emberi megismerés és a társadalmi haladás dinamizmusának érzékeltetése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy eljövendő hivatásuk egyúttal világszemléletüknek is tengelyévé váljon. Ezt a szemléletet kell támogatniuk, mindenekelőtt a hivatást tágabb társadalmi összefüggésekbe ágyazva bemutatniuk a határterületi diszciplínák oktatóinak. Ezt segíthetik a honismereti tárgyak, amelyek a korszerű ismereteket közvetítik gazdaságról, társadalomról, kultúráról, történelemről, politikáról, művészetről. Az így értelemzett hivatásra neveléssel termékeny egységben kell, hogy folyjék a marxizmus-leninizmus oktatása, amelynek - törzsanyagának magas színvonalon való elsajátíttatásán és a képzési ágban közvetített tudományok világnézeti összefüggéseivel való leható foglalkozásokon túl - nagy szerepet kell betöltenie abban is, hogy a hallgatók élményei és tapasztalatai társadalmunk alapvető fejlődési folyamatával összhangban, a dialektikus és történelmi materializmus eszméinek segítségével tudatosuljanak. A világnézeti nevelésnek ezt az egységes célját a mindenkori társadalmi feltételektől, az egymást követő hallgató-generációkat körülvevő társadalmi-gazdasági viszonyok alakulásától függően időről időre konkretizálni szükséges. A marxizmus-leninizmus oktatásának korszerűsítésére a munkálatok megkezdődtek, s ezek során tárgyai közelebb kerülnek a hagyományos társadalomtudományi diszciplinákhoz és az egyetemeken tanított szakdiszciplinákhoz. Minden felsőfokú intézményben tanítani kell filozófiát, történelmet, társadalmi, gazdasági és főleg vezetési, munkaszervezési, információkezelési és esztétikai ismereteket, ennek tekintetbevételével kell átalakítani a marxizmus-leninizmus, illetve az egyes szaktárgyak programját. Az általános műveltség szerves része, egyben a szakmai képzés elengedhetetlen eszköze az anyanyelv mellett legalább két idegen nyelv ismerete. Az anyanyelvi kifejezési és írásbeli kommunikációs készség fejlesztése el nem hanyagolható követelmény. Az idegen nyelvek oktatásánál arra kell törekedni, hogy a hallgatók főleg a tanulmányi idő kezdetén vegyenek részt intenzív nyelvtanulásban, majd a már lk
