Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1982-1983/2
1983. április 26., rendkívüli egyetemi tanácsülés - 1. Az egészségügyi felsőoktatás távlati fejlesztésének irányai, feladatai. - 2. Különfélék. - 3. Mellékletek.
f , - ' ) Az általános cél -változatlanéága mellett v áltoznia kell a képzési célok belső tartalminak. Az ismeretek egyszerű átadása mellett, jelentős teret kell biztosítani az önálló munkát, gondolkodást és ismeretszerzést megkívánó, probléma megoldást igénylő feladatoknak, a belső indíttatású egyéni munkára való nevelésnek. Szélesebb körű megfelelőbb motivációk megszerzését kell elősegíteni nemcsak a gyógyitó-betegellát'ó funkciókra, hanem az egészséget megóvó, a betegséget megelőző tevékenység végzésére, irányítására is. Több teret kell szentelni az egészséges és a beteg ember magatartásának, pszichológiájának és szociológiájának jobb megismerésére. A saját orvosi tevékenységének határait ismerő, és azokat betartó orvosok képzését kell szorgalmazni, akiknél vezető helyet foglal el az általános etikai normákra ii= épülő szakmai etika. Az egészségügyi ellátás eltérő szinteken, de általában csoportmunka keretén belül történik. Ellenőrzötten kell biztosítani, hogy végzett orvosaink megfelelő vezetői képességek birtokába kerüljenek. A természettudományi, társadalomtudományi és orvosbiológiai alaptudományokon túl olyan technikai készséget ia kell az egészségügyi diplomásoknak kapniok, mely alapot ad a TTH uj módszereinek megértéséhez és eredményes használatához. Az orvosi feladatok ellátásához nélkülözhetetlen a kommunikációs készség, a kontaktus teremtés képessége. Az orvos mint értelmiségi részt vesz a kultúra közvetítésében, az ismeretanyag, a tudás átadásában, de az életformának, a magatartás mintának a közvetítésében is. A mindenkori általános műveltség,- 17 -
