Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1981-1982/2

1982. március 30., V. rendes egyetemi tanácsülés - folytatólagos - Mellékletek (folytatás).

- 11 -gyakorolja. A tanszékvezető kulcs-szerepe az oktató-nevelő, gyógyító, tudományos tevékenységén túl fokozottabb mértékben kell, hogy érvényesüljön a kádermunkában. A tanszékeken kell kiválasztani ázokat, a személyeket, akik a jövő vezetőivé fejlődhetnek. Ott ismerik a vezetői utánpótlásként számításba vehetők munkáját, magatartását, és nevelésükről, továbbképzésükről is elsősorban itt tudnak gondoskodni mindaddig, amíg tényleges kinevezésük meg nem valósulhat. Ennek a tevékenységnek az értékelésére a minősítéseknél az Egyetem vezetősége rendszeresen térjen ki.

Az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettünk, hogy a minősítések tartalmilag javuljanak és rendben, kellő időben elkészüljenek. A párt és társadalmi szervezetek hatáskörüknek megfelelően minden minősítés-tervezetről véleményt mondanak, és ez jelentős segítséget ad. A fejlődés és az eredmények ellenére a minősítések még mindig nem adnak hü képet a minősítettről, nem mutatják be kellőképpen fejlődését és munkáját, nem fogalmazzák meg világosan és egyértelműen esetleges erkölcsi és magatartásbeli hibáit. Előfordul, hogy a szakmai és politikai tevékenység minősítése nincs összhangban. Számos esetben a politikai alkalmasságot leszűkítik a politikai iskolai végzettségre, vagy a társadalmi szervezeteken belüli tisztségek felsorolására. A legnagyobb hiányosság, ha a minősítés nem tartalmazza, hogy a minősített megfelel -e jelenlegi beosztása követelményeinek, azokat a javaslatokat, amelyek fejlődésének elősegítését célozzák.

Helyes törekvés a felfrissülés szempontjából, hogy külső káderek is kerüljenek tanszékvezető és egyéb posztokra. Ez nem csökkenti azonban a tanszékvezető felelősségét, akiknek kötelessége a tanszék állományából az utódok kinevelése.

Törekedni kell olyan szakember-gárda kinevelésére, amely alkalmas az egészségügy különböző vezető posztjainak betöltésére. Az Egyetem