Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1972-1973
1973. június 20., kitüntetéses doktorrá avató egyetemi tanácsülés - I. Rektori köszöntő - II. Dr. Stefanics János az Ált. Orvostud. Kar dékánja ismerteti a jelöltek érdemeit - IV. Eskütétel - V. Avatás - VI. Dr. Petri Gábor a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának beszéde, gyűrűk átadása - VII. A kit. doktorrá avatottak nevében Dr. Tárczy Miklós mond köszönetet
- 5 -A tudás mellett a lelkiismeretet neveztem orvosi tevékenységünk másik pillérének. Valóban tartóoszlopok ezek, nem pedig egymást helyettesitő mennyiségek. A nagyobb tudás éppen, hogy nem csökkenti, hanem növeli lelkiismereti felelősségünket. Ezért a tudás gyarapodásával az erkölcsi követelmények is együtt növekednek. Ezekről is ejtenék nehány szót. Az orvos lolkiismerete, elkötelezettsége hivatása .. . iránt feltétlen. A beteg egészsége nem lehet alku tárgya, az orvos nem támaszthat feltételeket. Az egészség nem árucikk, nincs árfolyama, nincs ellenértéké, nem adható és vehető. Mire becsülnénk valakit, akinek a lelkiismerete megvasarolnato ? De az orvos is etnber, akinek baja-gondja van, mint mindenki másnak, -.mégis többet és közvetlenebbül ad magából , mondhatta a másik embernek, mint bárki más. Ezért joggal Homeros az Iliasban, hogy "létros gar ártér pollon antaxios állón - az orvos sok másikkal fölórő ember". A társadalomnak elsőrendű érdeke, hogy az orvost; amennyire ez csak lehetséges, mentesítse a napi gondoktól, hogy a mások gondját hordozhassa. Hivatásunk lényegét a legklasszikusabb tömörséggel ennek az Egyetemnek volt tanára., Balassa János fogalmazta meg, mondán* / í.<, > j'jht !<■ •>< Irt >— ván, hogy "az orvos mások javára éljen, ne a magáéra". Annak, aki az orvosi pályára lép, tisztában kell lennie vele, hogy mire vállalkozik. Ha valaki nem tudja, vagy nem hajlandó vállalni mindazt, ami evvel jár, akkor inkább válasszon bármilyen más pályát, melyen a követelmények kisebbek. Végezetül, hadd szolgáljak Önöknek nehány tanáccsal átravalóul felfelé Ívelő pályájukra.
