Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1969. november 9., ünnepi tanácsülés

12 -Orvosi oklevelének megszerzése után a bécsi I.sz.szülészeti

* > _ 'f

klinikán működött. Itt ismerte fel a gyermekágyi láz kóroktanát és megelőzésének módját. Felfedezéséről pesti egyetemi tanári működése során Írott korszakalkotó müvében számolt be. Tanításának lényege, hogy a gyermekágyi láz nem sajátos fertőző betegség, hanem a pyaemia egyik válfaja, amit gyermekágyas, vagy operált beteg, sebész vagy boncoló orvos egyaránt megkaphat. Elkerülésére a genykeltő és rothadást okozó anyagok távoltartását ajánlotta. Semmelweis lényegében tehát az asepsis és antisepsis elvének felfedezője.

kozik a felsorolásba* Lenhossék Józsefet a nyultvelőről végzett vizsgálataiért 1857-ben Párisban a Monthyon dijjal tüntették ki* Lenhossék Mihály nevét európaszerte az érzékszervek szövettanával kapcsolatos megállapításai tették ismertté* Hőgyes Endre, a kórélettan tanára, sokirányú munkásságában nagy «jelentőségű a veszettség elleni védőoltásokkal kapcsolatos tevékenysége, amelynek eredményeképpen/is az általa bevezetett eljárással végzik a virus mitigálását.

Igen korán, 1844-ben, honosították meg a pesti egyetemen a kórbonctan tanítását. Alig néhány /a strassburgi, párisi, londoni, bécsi/ egyetemi kórbonctani intézet létesült előbb, mint a pesti tanszék. Első tanára, Arányi Lajos, Rokitansky tanítványa volt.

Utódai közül Genersich Antal korát messze megelőzve már 1890-ben kifejtette, hogy az emberi gümőkór és a szarvasmarhák gyöngykórja egymástól merőben különböző megbetegedés.

Az anatómusok közül a két Lenhossék neve kívánle