Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1969-1970

1969. november 9., ünnepi tanácsülés

A kiváló kórboncnokok sorát Krompecher Ödön nevének említésével zárom, aki a róla elnevezett basal-sejtes rák felfedezője*

Belgyógyász tanáraink közül a két Korányit kell kiemelni. Korányi Frigyes első nagy alakja a magyar belorvosi

f.' 7 ■ rJ . / _ # * . I 1

iskolának, Magyarországon a tuberculosis elleni küzdelem elindítója.

Korányi Sándor döntő hatást fejtett ki a magyar belorvosi iskola, de azon túlmenően az egész hazai orvostudomány fejlődésére. Alapvető vizsgálatai uj irányt szabtak a vese ép és kóros működéséről szerzett ismereteknek. Korányi Sándor tanítói érdemei is elévülhetetlenek. Vezető belorvosaink többsége tanítványai közé tartozott és tartozik, de nevelő és oktató tevékenységének hatását egész orvostudományi működésünkben érezhetjük. Nem mi állapítottuk meg, hogy kimagasló tudómányos érdemei messze túlterjednek határainkon.

A magyar gyermekorvosi iskola megteremtője id.Bókay

János volt, aki a múlt század 50-60-as éveiben irta alapvető

■' * * * "■ " **■**■"'■ '

munkáit a gyermekkor betegségeiről. Müvének méltó folytatója volt fia, ifj.Bókay János, aki a gyermekkori fertőző megbetegedések kiváló kutatója. Amint a Korányi-iskola a belgyógyászatban, úgy él a Bókay-iskola a magyar gyermekorvos-tudományban.

Sebésztanáraink közül Balassa után elsősorban Dollinger Gyula szerzett a pesti orvosi iskolának nemzetközi megbecsülést, ö alapította a Magyar Sebész Társaságot.