Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1967-1968

1968. január 10., össztanári értekezlet

az uj létszám- és bérgazdálkodási rendszerben rejlő lehetőségek sok olyan létszám- és bérprobléma megoldására nyújtanak módot, amelyekkel szemben korábban tehetetlenek voltunk.

Úgy vélem, hogy részben a rektor elvtárs, részben Pékli Ferenc minisztériumi osztályvezető elvtárs által adott válaszok és felvilágosítások egyértelműen magyarázatot adtak azokra a kérdésekre, amelyeket válaszukban érintettek. Elsősorban azt tartom szerencsésnek, hogy Pékli elvtárs néhány elvi kérdésben ismertette a Minisztérium álláspontját, ami megkönnyíti Egyetemünk helyzetét a gazdálkodás operativ, hatékony megszervezésében és lebonyolításában. Nagy segítséget nyújt Pékli elvtárs állásfoglalása a külső megbízások várható szabályozását, a bér- és létszámgazdálkodás tisztázását, valamint a III.sz.Belklinika régi problémáját illetően. Bár több kérdésre mind a rektor elvtárs, mind Pékli elvtárs már kitértek, mégis szükségesnek tartom néhány konkrét felvetett kérdésben a kért felvilágosítások megadását.

A gazdálkodás általános kérdéseivel dr.Gegesi Kiss Pál, dr.Gerlóczy Ferenc, dr.Babies Antal és dr.Juhász Pál professzor urak foglalkoztak. Ezért a felvetett kérdések egyszerre válaszolhatók meg. Ennek lényege a következő.

Az uj gazdálkodási rendszer mint a tanszékektől, mind a központi gazdasági apparátustól valamivel többet vár, mert éppen ebben rejlik az a minőségi előny, ami a rejtett tartalékok feltárásával az oktatás és a gyógyítás terén eredményesen kihasználható. A központi gazdasági apparátus a tanszékeknek segítséget nyújt a gazdálkodás uj rendszerének kialakításában. Ez elsősorban a gazdasági vezetők kioktatásában és megfelelő Írott anyagot elkészítésében történik.

Az általános gazdasági kérdések között érintve volt az energia és az élelmezés, valamint a gyógyszerkérdés is.

Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy az 1968.évi költségvetés_re litásának biztosítása céljából igyekeztünk az Egyetem igényeit fontossági sorrendben primer és szekunder jellegük szerint csoportosítani. A primer jellegű szükségletek közé soroltuk mindazokat az igényeket, amelyek biztosításáról minden _ körülmények között gondoskodni kell. Ilyen természetű kiadások a bér, az energia, a gyógyszer és az élelmezés.

Minden egyéb költségfejtát a szekunder szükségletek közé soroltunk és azok kielégítését a fennmaradt keretek által biztosított határokon belül fedeztük. A primer jellegű költségek közül a bér- és gyógyszerkereteket a tanszékekre lebontottuk, mig az energiáról és élelmezésről központilag gondokodunk, mert nem lenne célszerű a beszerzést ezeken a területeken decentralizálni.

Felvetődött még az átcsoportositási /virment/ jog kérdése is. Ebben a tekintetben az Egyetem szélesebb körű hatáskört kapott a Minisztériumtól és ugyanakkor a decentralizálási törekvés keretében az Egyetem rektora a lebontott kereteken belül ezt a jogát a tanszékek vezetőire ruházta át termé_ szetesen azzal, hogy a keretek betartását a központi gazdálkodó szervek ellenőrizni tartoznak.-9-