Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1964-1965
1964. szeptember 1., rendkívüli, kibővített tanácsülés
2 -■S-problémáit magamévá tenni és a rész-problémákat az egész érdekében megoldani. Egymás jobb megismerése, az egymás iránti bizalom erősítése egyik fő törekvésem volt, már csak azért is, mert meggyőződésem, hogy nem érhetünk el eredményt egyéni célt követve külön-külön, hanem csak akkor, ha az Egyetem közösségének érdekein keresztül nézzük saját elgondolásainkat. Másik fő törekvésem volt, hogy érvényt szerezzek annak az elvnek, hogy az Egyetem fő feladata az oktatás. Úgy gondolom, hogy ezen a területen is tudtunk tenni előre egy lépést. Az Egyetem tanárainak elsősorban tanitani kell. Nemcsak azért, mert az a kötelességük, hanem azért is, mert vállaikra hárul az utódok nevelése és feladatuk a magyar tudomány jövőjének a biztosítása. E területen még sokat kell tenni és ép úgy az Egyetemnek, mint külön-külön minden oktató munkájának a központjába az oktatást kell állítani. Az oktatás területén kiemelkedett az elmúlt évek folyamán az oktatási reform programjának és tematikájának helyes kidolgozása, majd országos egyeztetése és végső összefoglalása. A reform egyelőre nem népszerű, ami legfeljebb csak egyes részletek szempontjából lehet indokolt. Alapjában a reform fő célkitűzésével egyetértettem és azt mindenkor támogattam. Az esetleges nem helyeselhető részleteket a gyakorlat fogja kijavítani. A mai akadémia a tudományos kutatás területén sok gondot levett az Egyetem vállairól és éppen ezért az Egyetem nagyobb súllyal és magasabb nivóval kell, hogy képes legyen a kommunista orvosnevelést szolgálni. A jó szakemberképzés az Egyetem első feladata, mig a tudósképzés az akadémia gondja s igy az más vonalon fut, bár ennek gyakorlatéban az Egyetem sem mentes, sem a feladatoktól, sem a felelőségtől. Az oktatási reform egyaránt érintette úgy az általános orvosi, mint a fogorvosi és gyógyszerész fakultást. E téren törekvésem volt, hogy a két kisebb fakultáson a képzés szempontjából legmegfelelőbb tananyag alakuljon ki, stabilizálódjon mindkét karon az oktató gárda és alakuljon egy fejlődőképes fakultás! élet. E téren csak a kezdeti lépéseket sikerült megtenni s ezzel az egyetemen egyetértettünk, felsőbb hatóságunk azonban már nem egészen osztozott ezen véleményünkkel, igy a stabilizálás e téren a jövő feladata lesz. Erőfeszítéseket tettünk s ez egyik fő célkitűzés volt, a gyakorlati klinikai oktatás érdekében, mely véleményem szerint mai oktatásunknak leggyengébb pontja, A