Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1962-1963
1963. március 27., IV. egyetemi tanácsülés - A Gyógyszerésztudományi Kar felsőoktatási reformtervének irányelve és tantervi javaslatra
A mai helyzetben ez a fajta gyógyszerész ahogyan a dékán ur az előbb vázolta,nem kell. A szakorvos pl.nem fog tanácsot kérni a gyógyszertárban, erre irányuló törekvés teljesen felesleges. Raktározásról beszélt a dékán ur; gyógyszerek hetenként jönnek ki, rettenetesen szorítják a gyárak az embereket, mert kéthetenként más gyógyszereket hoznak forgalomba. A fejlődés abban az irányban megy,, hogy abban a pillanatban, amikor megjelenik külföldön egy jó gyógyszer már kivánják a régit kicserélni. Nem lehet teret adni a gyógyszerész úgynevezett lelki megnyugtatására. Nem célravezető dolog, mert nem lehet rászorítani az orvost, a közönséget arra,hogy majd a jövőben ilyen lesz a gyógyszerész. Tudomásul kell venni azt, amit az élet mond. Tárján; Az anyagból nem derül ki egyértelműen a karnak az álláspontja, félreérthető kifejezéseket tartalmaz az anyag. A 3/3 és a 3/4-es pontra vonatkozóan javasolja, hogy ezt a kérdést a dékán ur bővitse, részletesebben fejtse ki az ott irt egy-két mondatban foglaltakat. Teljes mértékben csatlakozik a rektorhelyet- asszony által elmondottakhoz, szembe kell nézni a tényekkel és annak figyelembevételével kell megalkotni a reform tervezetet. Komplex tevékenységről van szó, amelyben van bizonyos mértékig egészségügyi, ipari is kereskedelmi tevékenység. Mi a karnak az álláspontja a három tevékenységgel kapcsolatban éppen a vezető gyógyszerészek képzésében? Nyilvánvalóan az egészségügyi tevékenység a döntő. A perspektíva kérdését is jobban kell analizálni, ha azt akarja a kar kifejezésre juttatni, hogy mi a szakma tudományos tartalma, különös tekintettel éppen a vezető gyógyszerészek képzésére. * Ruff: A KISZ bizottság az elmúlt időszakban végigkísérte azt az erőfeszítést, amit a dékán elvtárs vezetésével a kar tanárai, professzorai tanúsítottak az uj reform-tervezet kidolgozása terén, ügy érzi, hogy benne vannak azok a legfontosabb problémák, melyeket a hallgatók is éreznek. Ki van mondva és igy is van, hogy ma már nem nagy perspektívát nyújt a gyógyszerészi pálya. Az érdeklődés a gyógyszerészi pálya iránt csökkenni fog, amire fel kell készülni az elkövetkező időkben. Az anyag felveti a két lehetőséget, amit a technikum és az egyetem nyújt, illetve a különbséget ami a kettő között fennáll. Nem az egyetem határozza meg azt, hogy milyen beosztásra tarthat igényt a technikum és az egyetenr végzett hallgató, ügy gondolja, hogy kétféle javaslattal kellene élni. Pel kellene terjeszteni egy olyan javaslatot, amely a beosztásban is különbséget tesz a technikumot és az egyetemet végzettek között. Pl. egyetemi végzettségű lehessen csak gyógyszertári vezető. Ha a Minisztérium nem szándékozik különbséget tenni, maradhat a 4 éves képzés és ezen belül is emelni lehet a színvonalat. Az anyag elkészítésénél a dékán, a kar tanárai, oktatói maximálisan figyelembe vették a hallgatók észrevételeit is és igen sokat dolgoztak ennek a reform-tervezetnek az összeállításában. Ezért a munkáért a dékán urnák és a kar tanárainak köszönetét fejezi ki.
