Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1962. január 24., IV. egyetemi tanácsülés - Az Egyetem élelmezési helyzetéről és fejlesztéséről jelentés
Budapesti Orvostudományi Egyetem 9 Tanácsülést anyag ! Az egyetemi élelmezés működésével kapcsolatos .jelentés. IV,napirendi pont. Az -gyetemi élelmezés működésével kapcsolatban jelentésemet az alábbiakban teszem meg. A Budapesti Orvostudományi Egyetem klinikáin fekvő betegek, valamint az egyetemi dolgozók élelmezését a központi konyha és a klinikák kiskonyhái biztosítják. A központi konyha a normál és könnyű-vegyes betegek, valamint a dolgozók normál élelmezését, mig a klinikák kiskonyháin a gyógyéleimezésben részesülő•betegek és a diétás étkezésre szoruló dolgozók élelmezését látják el, A központi konyha napi főzési■létszáma kb, 51oo-52oo, mig a klinikai kiskonyhák főzési létszáma kb, looo-lloo. A II.sz.Női klinika, valamint a II.sz.Gyermek klinika önálló konyhával rendelkezik^ igy ezeken a klinikákon a betegek és dolgozók élelmezését teljesen önállóan végzik. Mindkét klinika nyersanyag szükségletét az Élelmezési osztály központi élelmiszer raktára biztositja, A Gazdasági Igazgatóság Élelmezési osztálya az élelmezési nyersanyagokat szállítási szerződés utján Földmü- vesszövetkezetektől, valamint Termelőszövetkezetektől szerzi be. Az élelmezési nyersanyagok beszerzésében eddig fennakadás nem mutatkozott A központi konyha főzési létszáma az utóbbi években jelentősen emelkedett, Figyelembevéve az 1954- évi főzési létszámot - amikor az egyetem a Diákélelmezési Vállalattól ismét saját kezelésébe vette a központi konyhát , amely ebben az időben 21oo főt tett ki, jelenleg lényegesen meghaladja a 3ooo főt. A magasabb főzési létszám jelentős mértékben igénybeveszi a központi konyha kapaoitását és csak megfeszített munkával lehet biztosítani az ételeknek megfelelő időre való elkészítését. A magas főzési létszám, valamint a 22 étkező helyre /klinikák és intézetek/ történő kiszállítás miatt a központi konyhán az ebédet már lo órára kell elkészíteni, hogy megfelelő idő álljon rendelkezésre az ételek tálalására, szállítására, valamint a klinikák tálaló konyháin az ételek felmelegítésére és a betegekhez való eljuttatására. Az ételek mennyiségére az elmúlt év folyamán panaszok nem érkeztek. Panaszok általában az ételek minőségére vonatkoztak, azonban mint azt az ellenőrző vizsgálatok is'megállapították a panaszok nagyrészt szállításból eredő értékcsökkenés, továbbá az ételeknek hosszabb időn át való készentartása, illetve gyakori felmelegítése okozta. Az ételek minőségére és változatosságéira lényeges kihatással van az élelmezési forint norma alacsony, illetve elégtelen volta. Különösen vonatkozik ez a dolgozók élelmezési normájára, mert ami^ a betegek élelmezési normája 1951 óta már több Ízben nyert rendezést /lo.5o Ft- ról 11.2o Ft-ra, utóbb 12.-Ft- illetve 15.-Ft.-ban nyert megállapítást/ addig a dolgozók élelmezési normája az 1951 évben megállapított 8.7o Ft, maradt. Az egyetem Gazdasági Igazgatósága a költségvetésben biztosított hitelkeret felemelése érdekében több javaslatot tett, azonban pénzügyi fedezet hiányában eredményt elérni nem lehetett. Az élelmezési hitelkeret felemelése lényegesen hozzájárulna az élelmezés minőségének megjavításához. Minthogy azonban erre előreláthatólag lehetőség nincs, ezért a Gazdasági Igazgatóság véleménye szerint az ételek minőségének megjavítását átmenetileg a kiszállítás megszüntetésével lehet elérni, ./. 115/1962