Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1961-1962
1961. október 25., II. egyetemi tanácsülés - Személyi kérdések
21 HU Issekutz: Felveti, hogy összeegyeztethető-e a szemé- lyi kérdések decentralizálása azzal, hogy a rektor egyszemélyben felelős az Egyetem tevékenységéért. Nem kellene-e meghagyni, hogy a rektor nevezze ki továbbra is a tanársegédeket. Ha a rektor nevezi ki, a laboránst akkor a rektor kinevezheti a tanársegédet is. Rektor: Elsősorban arra kiván válaszolni, amit Isse- kutz professzor ur felvetett, hogy nem helyesebb-e, hogy továbbra is a rektor egyszemélyi felelősképpen mindent a maga kezébe összpontositson. Úgy gondolja, hogy nem. Az eddigi működésében is azt látja, hogy a rektornak a munkája teljes mértékben olyan munkákkal töltődik ki, amelybe 0 nem mélyedhet bele. Csak teljesen formális, hogy ő aláirja. Nem jut idő arra, hogy az Egyetem munkáját elősegitő elvi intézkedésekkel foglalkozzék. Azt gondolja, hogy mindenféleképpen decentralizációt kell végrehajtani és nem hiszi,hogy akkor jobban elmosódna a felelősség kérdése. Az intézetekben felelősek a professzorok, a dékán a . karban történtekért és a rektor az egész Egyetemért. Ez viszont szoros együttműködést kivan. Ha az Egyetemi Tanács úgy döntene, hogy ne foglalkozzunk most ezzel a kérdéssel, hanem várják meg, amig egy konkrét javaslattal jönnek elő, ahol meg van mondva,hogy milyen állások állnak rendelkezésre, akkor tulajdonképpen az elvi- vitatkozást elvágják, mert akkor már az állások száma és minősége teljes mértékben meghatározza a decentralizációt. Nem azt gondolja, hogy most itt kimondják, hogy elfogadják, vagy nem, azt amit Tarján dékán ur kidolgozott, de arról, amit Issekutz professzor ur felvetett, hogy kell-e decentralizálni és hogy milyen mértékben kell decentralizálni, arról tárgyalni kell, mert annak a bizottságnak, amelynek a működéséhez külső segítséget is kértek, munkájához feltétlen tudni kell azokat az elvi álláspontokat, amelynek alapján javaslatát kidolgozhatja. Nem az állások szabják meg az elveket, hanem az elvek szabják meg az állások számát. r * Tarján: A lényege ennek a javaslatnak, hogy a személyi kérdések az egyetemen decentralizáltan menjenek és a professzori felelősség jobban domborodjék ki, a professzori jog és egyben a kötelesség is. Ez ebben a javaslatban benne van, egyik lényeges alapgondolata. Kérése az, hogy javaslata, mint tárgyalási alap elvileg fogadtassák el azzal, hogy ilyen értelemben tárgyalhassanak a szervezési szakemberekkel. Másik kérése, hogy mindaddig, mig nem történtek meg a lényeges szervezési átalakítások, menjen minden személyi ügy az eddigiek szerint.