Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1961. március 15., rendkívüli tanácsülés
2 az európai forradalmi mozgalmak hanyatló tendenciáját a fellendülés irányában változtatja meg. A magyar forradalom menetében a fordulat 1848. szeptemberéhez fűződik. Akkor indult ellentámadásba a forradalom baloldala, az osztrák abszolutizmus ellen. Petőfi igy verselt e fordulatról: "Lamberg sziváben kés, Latour nyakán kötél. S utánuk több is jön talán Hatalmas kezdess lenni végre nép. Ez mind igen joy, mind valóban szép De még ezzel nem tettek sokat. Akasszátok fel ,a királyokat." A magyar szabadságharc uj szakasza kezdődött el 1848. szeptemberében, s ezzel a fordulattal Magyarország a forradalom előretolt arszága lett Európában. Kossuth a baloldaltól támogatva részt vett e gigászi küzdelemben, s ennek alapján irta róla Marx a következőket“ "Első Ízben az 1848-as forradalmi mozgalomban, első Ízben 1793. óta meri szembeszegezni egy nemzet, melyet körülzárt az ellenforradalmi túlerő, gyáva ellenforradalmi dühvei, a forradalmi szenvedélyt, a fehérterrorral a vörös terrort. Hosszú idő óta első ízben akadunk egy valódi forradalmi jellemre, egy férfire, aki népe nevében felmeri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egyszemélyben." A magyar történelemben méltóbb módon jellemezni Kossuth Lajost, mint ahogy ezt Marx tette, nem lehet. De Marx és Engels voltak azok, akik Kossuth Lajost bírálták az emigr_cióban folytatott munkája miatt. Kossuth a magyar nemzeti szabadságharc döntő szakaszában sem emelkedett túl a középnemesi magatartáson, nem jutót el a feudalizmus elleni harc következetes végigviteléig, az agrár kérdés polgári demokratikus forradalmi megoldásának gondolatáig, s Hxm a nemzetiségeket elnyomó nemesi koncepciókról sem mondott le, pedig a magyarországon élő nemzetiségek a magyar polgári forradalomtól várták a szabadságot. Kossuth későn ismerte fel munkájának fogyatékosságait. Kossuth a baloldal nélkül erőtlen és gyenge volt. Ezért van szükség arra, hogy rámutassunk a szabadságharc plebejus szárnyának tevékenységére. Petőfi, Táncsics munkájára, akik bár egytáborban voltak Kossuthtal, de nem voltak vele azonos állásponton. Petőfi és Táncsics a szabadságharc demokratikus, népforradalmi jellegének hirdetői és szervezőéi voltak, ez az erő volt a nemzeti szabadságharc éltetője, tevékenységükkel ksi jelentős hatást gyakoroltak a szabadásgharcra, s ezzel nevüket beírták a magyar nép szivébe. 1848. történelmi tanulsága az., hogy a harcban nincs megállás- Aki megáll 1848. március 15-nél, aki nem akarja atársadalom további fejlődését, aki nem akarja a kor színvonalának megfelelően a leghaladóbb programot megvalósítani - a mi korunkban a szocializmus, a kumunizmus programját - az nemcsak a kommunizmus essroéit tagadja meg, hanem 1848. örökségét is. •A
