Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1960-1961
1960. október 26., II. egyetemi tanácsülés - Az Egyetem káderhelyzetének alakulása az ellenforradalom óta
- 20 У Kazár: A ka.pott adatokhoz két kiegészítés rendkívül hasznos volna, az egyik az, hogy a munkás-paraszt • orvosok helyzetében milyen a korszerinti megoszlás. Valószínű, hogy ezek még igen nagy részben fiatalok, több mint fele az utolsó 4- évben került az egyetemre. Tehát hogy tisztán lássák a helyzetet nem lenne feleöleges ha ezt a kérdést korszerint is megvizsgálnák. A másik kérdés amivel foglalkozni kiván, hogy‘milyen a kádermozgás az egyetem felé, milyen pillanatnyilag. Sikerült-e a területről értékes kádereket nyerni. A megvitatandó problémákhoz, az első kérdéshez számszerűen kiván szólni. Az hogy 6O-70 oktató kerül el évenként, az egy jelentős szám, de az oktatóknak 93О oktatónak, ez 7 $-á, azt jelenti, hogy egy oktató átlagosan 14 évenként cserélődik. Azt gondolja, hogy ennél jobban csökkenteni az ütemet nem lenne helyes, mert újra az a veszély fenyegetné,hogy az egyetem elöregszik. Aránytalanságok vannak és tudják, hogy a professzorok 3О-4О évet töltenek az egyetemen, azonban az Egyetem feladata, hogy korábban 6-8-10 év után is adjon már szakorvosokat a területnek. A 14 éves átlagon lényegesen változtatni nem lenne helyes szerinte. Az elméleti intézetekben konkrétan kell felmérni a helyzetet, hiszen azt láttuk, hogy két év előtt a klinikák lemondtak erről az utánpótlásról az elméleti kéuzés javára és most már ez a kérdés rendeződik. Meg kellene vizsgálni, hogy mi az oka annak, hogy az akkor odahelyezett 30-40 ember átkerülése mért nem történt meg az elméleti intézetekből a klinikákra és felmérni, hogy hogyan lehetne ezen segíteni. Elvileg az Egyetem álláspontja helyes és itt arról lehetne szó, hogy azok akik már tudományos körben demonstrátorként egy intézetben 3-4 évet dolgoztak, azoknál gyakorlatilag meg lehet rövidíteni a 2 éves időt. Radnót: Benne van az utolsó pontok között, hogy milyen problémák merülnek fel akkor, amikor az elméleti intézetből a klinikára kerül valaki. Konkrétan is ismeri ezt a problémát. A következő helyzet áll elő: az illető elmegy elméleti intézetbe, akkor ott eltölt 2 vagy esetleg több évet - olyan is van, hogjr esetleg szakorvosságot szerez - időközben a klinikákon a fiatal orvosoknak csökkent a jövedelmük, a rendelkezések következtében az elméleti intézetekben viszont 30 fo-os veszélyességi pótlék van, tehát 30 $-kal csökken a jövedelme, ha átmegy klinikára. Ezt valaki, aki 3 vagy több évet töltött elméleti intézetben gazdaságilag nehezen viselheti el.
