Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1960. május 25., Kibővített egyetemi tanácsülés - A Budapesti Egyetem körzetéhez tartozó megyék egészségügyi munkájának segítésének megtárgyalása

31 Először az orvostudomány célkitűzésével kell tisz­tában lennünk: az gyetem és az Akadémia Orvosi Osz­tálya is - Babies elv társ, mint titkár nem véletlenül reagált olyan pontosan és jól - azt vallja, hogy az orvostudomány művelése végső fokon mindig az egész­ségügy előmozditását szolgálja és kell, hogy szolgálja. Az öncélú tudománykodásnak, amely személyi hiúsági kérdéseket szolgál háttérbe kell szorulnia. Nem azt jelenti ez a tudománypolitikai álláspont, hogy mi kizárólag olyan traáaáx tudományos témákkal kivárunk foglalkozni, amelyeknek azonnal van valami gyakorla­ti eredménye, vagy olyan oktatást akarunk végrehajta­ni, ami szinte a felcser-képzés szinvonalát éri csak el, nem igy értjük ezt a kérdést. Nagyon jól tudjuk, hogy a tudomány művelésében mindig vannak olyan té­mák, amelyek az aktuális időpontban nem látszanak a gyakorlati életet segíteni. De öt év múlva, 10, 15 év múlva esetleg ezen elméletinek látszó kutatási te­rület teljesen uj irányokba forditja a gyakorlati or­vosi tevékenységet és az egészsegügyá tevékenységet. Teliát a tudomány területén most két munka folyik: folyik a szervezett a tervszerű, a magyar egészségügyet közvet­lenül támogató témáknak a művelése és utat nyitottunk egy un. spontán, maaség ma mé^ csak ötletszerűnek lát­szó tudományos témák művelésére. Minden tudományos téma művelésére anyagi támogatás és kádertámogatási lehetőség van. Az Akadémia, az Egészségügyi Tudományos Tanács és az Egyetem hitelkeretében ezekre összegek állnak rendelkezésre. Tehát igy értelmezzük az egész­ségügyi munka egységét a felsőoktatásban és a tudo­mányos és gyakorlati tevékenységben. A másik kérdés, amit itt érinteni kell: miért neveztük egyetemnek az egyetemünket, miért nem neveztük csupán főiskolának? Hosszú vita volt erről is az akkori miniszterrel, na­gyon sokáig ellenállás volt e kérdésben, de mégis si­került elfogadtatni ezt a mi álláspontunkat, ügy vél­jük, hogy az ember egészségével foglalkozó tudomány­nak, amit mäst orvostudománynak nevezünk - nevezhet­nénk helyesebben egészségtudománynak - minden ágát művelnie kell az egyetemnek. Végső fokon nagyon ma-^ gas szintű össztudomány, az egészségnek minden részét érintő tudományos tevékenység egységét képviseli az egyetem. Tehát itt műveljük a tudományt, itt láthat­juk a tudomány eredményeit, itt képezzük ki azokat, akik ezeket a gyakorlatban hasznosítani fogják. Ezért ragaszkodtak az egyetem elnevezéséért. Ebből következik az, hogy mit értünk orvostudomány alatt. A legutóbb a Szakszervezet felkérte szakmai politikai előadás megtartására, amelynek úgy látja nem minden része került még lé a területre. Három nagy részen^ épül fel ez az egészségtudomány és egyik a másik nél­kül nem lehet meg, s ha bármelyiket kihagyjuk,^nem beszélhetünk modern szocialista jellegű egészségtudo­mányról vagy orvostudományról. E nagy egység első ré­sze az egészséget gondozó, betegséget elháritó, járványokat megelőző tevékenység.

Next

/
Oldalképek
Tartalom