Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960

1960. május 25., Kibővített egyetemi tanácsülés - A Budapesti Egyetem körzetéhez tartozó megyék egészségügyi munkájának segítésének megtárgyalása

32 Nem véletlen, hogy nem nevezi ezt csal megelőző te­vékenységnek, hanem három részre tagolja, mert az egész­séggondozásban benne van ugyan bizonyos fokig a mege­lőző tevékenység is, de mégis szélesebb, mert az egész­séggondozás területén végzett tevékenység nemcsak azt jelenti, hogy betegségtől megóvjon, hanem azt, hogy képessé tegyen boldog emberi élet ejtésére, azoknak az adottságoknak a kibontakoztatására, amit az ember ma­gával hozott idegrendszerében. A betegség megelőzése már ennek egy specializálódott része, de idetartozik szorosan ÉS a járványelháritás is. Ez az egészséggon­dozás is többrészü. Tulajdonképpen ez sem kizárólag a közösséggel való foglalkozás, magában foglalja azt is de magában foglalja az egyénnel, az egyén szűk környeze­tével, a családjával kapcsolatos gondozási problémá­kat. Nem véletlen, hogy itt felvetették az egészséges csecsemővel való foglalkozást, hogy kell az egészséges csecsemőt nevelni, stb. Ez az egészséggondozás magában foglalja a csecsemőkorban a betegségek elleni védekezést is, mert ha helyesen gondozzuk a csecsemőt egészséges ko­rában, a kondíciója olyan lesz, hogyha az alkata, a konstituciója még rossz is, akkor sem fog adott esetben megbetegedni, mert az ellenállóképessége, a tolerancia­képessége szélessége,az élet és a környezet.minden ár­talmával szemben fokozódik. Tehát ez is magában foglal bizonyos egyénnel való foglalkozást is. Ugyanez vonatko­zik tulajdonképpen a járványok elhárítására is, de érinti ez a lakásegészségügy problémáját, a munkahelyek,^ egész­ségügyi problémáját, a közlekedést, az üdülőhelyeknek, az üdülés megválasztásának, a táplálkozásnak, stb. kérdését. Ezidő szerint ezekkel a kérdésekkel való foglalkozás azon a tudományos szinten nincs, mint a második lépcső, amiről majd mindjárt szólni fog. Nagyrészt ezeket a fela­datokat, mint felvilágositási munkát, át is adjuk a tár- ( sadalmi szerveknek, túlnyomórészt a Vöröskereszt feladata* - tikként könyveljük el;4 Nem véletlen tehát, hogy erre az ér­tekezletre több okból, de ezért is meghivták a Vöröskereszt munkatársait. Nem helyes teljes mértékben ez a szemlélet, mert a társadalmi munkásoknak végső fokon mozgósítási feladatuk vanj>(, de a szakembereknek kell ezt az egész munkát irányítani, megoldani s a társadalmi munkásokat e mozgósításra képesíteni. A tudomány e kérdésekben még a problémákat se nagyon vetette fel. Szegény boldogult Dabis professzor tagja volt ennek a karnak és az Akadémián is a Közegészségügyi Bizottság elnöke volt, néha mondotta*^ neki, hogy "tulajdonképpen miért nem foglalkoztok ti azzal, hogy pl. egy akadémikus, aki egész-nap ü}., ideg- rendszere tiz órán keresztül meg van terhelve a legkü­lönbözőbb dolgokkal, vajon annak, hogy kell üdülni és hol kell üdülni Magyarországon?* Ugyanakkor egy egész nap zajban, vagy hőségben lévő Martin-kemence mellett dolgozónak, vagy egy könyvtárban csendben ülő dolgozónak mire van szüksége egészsége gondozása érdekében.** Ugyanez vonatkozik tulajdonképpen a lakásviszonyokra is, hogy hol lakjanak, mennyi és milyen lakásra van szükségük, szóval ez egy hatalmas tudományág, s mivel még nem fejlődött ki, eredményei még nincsenek, tehát az oktatásban nem sze­repel. . / •

Next

/
Oldalképek
Tartalom