Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1959-1960
1960. május 25., Kibővített egyetemi tanácsülés - A Budapesti Egyetem körzetéhez tartozó megyék egészségügyi munkájának segítésének megtárgyalása
- 10 szerint konkréten OKI vonatkozásban 35 hallgatót foglalkoztató diákkörre vonatkozott, amit azért tart nagyjelentőségűnek, mert az a 35 diák, még a jelenlegi oktatási keretek mellett is egy vagy több évet a kutató intézetben eltölt és feltételezhetően az az intaktság a közegészségüggyel szemben, arai jelenleg a szűk oktatási lehetőségek mellett fennáll valamelyest oldódni fog. Tettek javaslatot 3 hygiénikus tárgyú pályamunka kiirására, nem tudja, hogy mi lett ennek a sorsa, de gondolja, hogy ez is segiti az ezirányu tevékenységet. Azt javasolja, hogy a meglévő oktatási jí tanmeneten belül az egyetemi okátás terén a meglévő lehetőségekkel lényegesebben jobban éljünk, mint eddig éltünk, mert a szocialista egészségügy,közegészség nélkül nem egy félkarú óriás, hanem nyugodtan mondhatjuk, hogy ennél is kevesebb. Következésképpen ezen a téren tehát előbbre kell lépni. Azt hiszi,hogy lényegesei beruházás és ráfordítás nélkül ez megvalósítható volna. A feladatok olyan nagyok, hogy még ha az egész meglévő volument igénybe is vesszük, még akkor is maradnak ablakok, pl. az iskolaegészsegügy vonalán nem tudjuk pillanatnyilag kielégíteni azt, ami szükséges. Ez volna a konkrét javaslata és ehhez hasonló az amit a továbbképzés szempontjából javasol. Itt előbbre vágnák, mint a közegészségtan oktatása vonalán. Előbbre annyiban, hogy a továbbképzésben az intézet és a másik két intézet aktive résztvesz. Csak nagyon kevés befolyása van az oktatandó anyagra. Megállapítják, hogy ennek és ennek lenne továbbképzésre szüksége, azonban nem mindig ezek szerint történnek a berendelések, hanem a legkülönbözőbb formákban. Arra kéri a tanácsülést, hogy tegye megfontolás tárgyává a közegészségtan részarányának az egyetemi és továbbképzési oktatásban való bsx± növelését. Ez biztosítható minden különösebb anyagi ráfordítás nélkül, vegyük igénybe a meglévő kereteket és ezekkel a keretekkel sok olyan rést és hiányosságot be tudunk tölteni, ami jelenleg fennáll és amelynek fennállása további fejlődésünket a szocialista egészségtudomány elméleti és gyakorlati téren való előbbrevitelét aka- á± dályozza. Kárász elvtárs; Lényegében ugyan azt a kérdést kívánja kihangsúlyozni amit már itt érintettek. Általában a fiatal orvosok között nem talál megértésre,^ vagy kellő megértésre az eü. felvilágositás problémája. Általában azt tapasztalják, hogy az egyetemről kikerült fiatal orvosok elzárkóznak ettől, mert nincsenek felkészülve, illetve áthatva a prevenció szellemétől és nem látják egészségügyi munka beilleszkedését a társadalmi közösségi munkába. Az egyetem után, tehát már kint az életben azoknak a társadalmi szerveknek, szakszervezetnek, vöröskeresztnek, stb. kell ráirányítani a figyelmüket erre a fontos kérdésre, vagy hosszú tapasztalat árán kell rájönni önmaguk-\*í> \yp \ ; / -
