Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. május 20., IX. egyetemi tanácsülés - Az Egyetemi Gyógyszertár 1957 évi munkájáról és a Fővárosi Tanács Eü. Osztálya által végzett felülvizsgálatról szóló jelentés
-36lentés. Ők is kimentek több klinikára és megviz hálták a gyógyszerhelyzetet. Megállapították, hogy elég zilált állapotok vannak gyógyszer-vonalon. Nem megnyílható a gyógyszer-igénylés rendszere} a nyilvántartás, a kezelés rendszere. Egyes klinikákon nincs egy kézben a gyógyszerigénylés. Pl. az I.Seb ész éti klinikán 4 személy igényel a Gyógyszertártól gyógyszert, kötszert, vegyszert, szóval szétfolyik az egész i- génylés. Az a veszély ezzel kapcsolatban, hogy csak az kerül nyilvántartásba, amit a gyógyszerfelelős i- gényel, de amit a röntgen, vagy a láboratórium, vagy az un. gondnoki raktár igényel, azok nem kerülnek a nyilvántartásba, még a tételes gyógyszerek sem. Nem megnyugtató az osztályos igénylés rendszere sem az egyes klinikákon. Osztályvezető nővérek adnak le úgy igénylést, hogy az osztályos tanársegédek nem látják, sokszor maguk az oszt.vez.ápolónők sem Írják alá, hanem csak felírják és ennek alapján adják meg a gyógyszert. Az osztályokon sem megfelelő egyes helyeken a gyógyszerkezelés. -Pl. az I.Sebészeti klinikán előfordult, hogy szombaton 3-9 oapm előre kiadják a betegnek a gyógyszert, ami véleménye szerint elképesztő* Ez szintén bizonyos visszaélésre adhat alkalmat. A Minisztérium az -elmúlt években az egyetem keretét igyekezett magasabbra emelni, mint általában az országos lehetőség ezt biztosítja. Országosan 4-5 %-os emelkedési lehetőség volt, az egyetemi emelés lo-15%- os, sőt az utóbbi években 17 %-os. Ezt bizonyítja, hogy 1958-ban 16.5 millió ft. volt a budapesti klinikák gyógyszerelőirányzata, 1959-ben 19.4 millió ft. tehát a 13.34 Pt ápolási naponkénti előirányzat l§.6o Pt-ra emelkedett, 2.24 Pt-tal egy év viszonylatában. Az egyetem tényszáma 1958-ban 13.9° ft. volt és ezt figyelembe véve is a 15.6o-as összeg lo %-os emelkedést jelent. Mégis a jelentés mindig azzal foglalkozik, hogy már most megállapithatc#, hogy nem lesz e- legendő a gyógyszerre rendelkezésre álló összeg, de kevésbé foglalkozik azzal, hogy mit kellene tenni annak érdekében, hogy ezek a problémák megszűnjenek, a gazdálkodásban, a készletek megőrzésében milyen feladatok hárulnak az egyetemre stb. Arra kéri az egyetem vezetőségét, hogy ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkozzon, és valóban legyen meg ennek az eredménye. Még egy példát mond: Az I.sz.Sebészeti klinikán úgy történik" a gyógyszerfelelősi változás, hogy egyáltalán nem adják át a raktárkészletet, egyszerűen odaadja a kulcsot, és ezzel átvette a gyogyszerfelelősi teendőket, természetesen nem tudva, ho^y- mit vett át. Ha hiány van, erre hivatkozik, és nem vallalja a felelősséget. Ennek következménye? hogy tételes gyógyszerekben többlete van, a másiknál hiánya. Hogy hova kerül a gyógyszer, azt nem tudja dokumentálni. Ók igyekeznek segíteni, hogy az előirányzat vonalán biztosit-