Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1958-1959
1959. március 20., Rendkivüli nyilvános ünnepi tanácsülés - Megemlékezés a Magyar Tanácsköztatásaság kikiáltásáról
-5Megkezdődött az egyetemek széleskörű reformja a tudós- és tanárképzés különválasztásának irányában, a tani tás anyagának felülvizsgálatával, főiskolai tankönyvek elkészítésével. Az eddig mellőzött haladó szakemberek bekapcsolása a megelőzőnél jóval magasabb tudományos színvonalra emelte a felsőoktatást, és ami kiemelendő: megvalósult három, társadalomtudományi, természettudományi és közigazgatási fakultással a Marx-Engels munkásegyetem, több mint 2oo rendes hallgatóval a Tanácsköztársaság uj vezetőgárdájának képzésére. Létrehoztak egész sor uj közép- és felsőoktatási intézményt, mint amilyenek pl. a történelmi materializmus kutatóintézet, a közgazdasági főiskola, a színművésze ti főiskola, a kertészeti főiskola stb. Az berni és középiskolai oktatás éljesen igyenessé vált, ami bizonyitotta az uj kultúrpolitika valóban népi, a nép érdekében való tevékenységét. Rá kell mutatni azonban arra a rendkívül szerteágazó, a társadalom minden rétegére kiterjedő ismeret- terjesztő, népművelő munkára is, amelyet a különböző előadássorozatok, tanfolyamok, pártiskolák és szabadiskolák utján végeztek és nem utolsó sorban a Marxizmus-leninizmus tanításainak széleskörű elterjesztésére. E munka nagy a- rányait talán eléggé illusztrálja az, hogy a közoktatás- ügyi népbiztosság jelentése elkészítésének időpontjáig, junius elejéig 31 ezer ifjumunkás, 691 ismeretterjesztő előadáson vett részt és pl. a nyár^ folyamán 15 ezer tanító végzett el átképző tanfolyamot. Nagy kulturális fellendülés lehetőségét teremtették meg és váltották valóra mindjárt a diktatúra kezdeti időszakában a színházak, mozik és a könyvkiadás államosítását célzó rendelkezések. A széles néprétegek művelődését szolgálta az egyházak és az arisztokraták mügyüjtemé- nyeinek szocializálása és a köztulajdonba vett műkincsek bemutatása, valamint uj múzeumok, mint a Kelet Ázsiai muzeum, a Munkásmozgalom Történeti muzeum létesítése. Az egyházi és történeti értékű magánlevéltárak államosítása, a történettudomány fejlődését volt hivatva elősegíteni. Sokoldalú és különösen intenziv volt a Tanács- köztársaság idején a Népbiztosság könyvtárpolitikája, amely« nek eredményeképp igen széles és szerteágazó, még a nagyobb gyárakra is kiterjedő könyvtári hálózat épült ki, amely a könyvet úgyszólván az ország minden lakósához eljuttatni volthivatott. Mindez azon a helyzeten akart segíteni, amelyet a diktatúra első napjaiban egy nyilatkozatában Bartók Béla állapított meg: "Nálunk sok nagy tehetség lappang a szegénynép gyermekei között, akiket örökre betemet a meg nem Ö3merés, a tanulás és felösmerés hiánya". Az uj iskolarendszer bevezetése nemcsak lehetővé, de kötelezővé tette a munkásság és parasztság minden fia számára az iskolázást és igy utat nyitott a tehetségeseknek képességeik kifejtésére. Ezért, e humánus célkitűzések szellemében áldozott olyan sokat a Tanácsköztársaság, az egyetemi hallgatókra: 5 menzát állítottak fel, több mint 3 ezer hallgató számára, ruhát, állandó ösztöndijat és más anyagi segitséget nyújtottak részükre.
