Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956

1955. szeptember 21., I. tanácsülés - Miniszteri leiratok

6 ­fontokba szedve kicsit bürokratikusnak látszik, azonban az általános vita szempontjából volt ez szükséges. Továbbiakban ismerteti Orbán miniszterhelyettes referátumát, amely azza^é Lenin-i idézettel kezdődött, hogyha a politikai célkitűzés jó, akkor minden azoktól függ, akik végrehajtják: a káderektől, 1. / Megállapította, hogy egyetemünk oktatói egészükben alkal­masak arra, hogy az egyetemen lévő hibákat kijavítsák, mert nagy szakmai tudással rendelkeznek, forró hazaszeretet hatja át őket, készek és akarják hazánkban a szocializmust építeni. Azonban felhivja a figyelmet, hogy általában mégis sok tan­széken előfordult, hogy rendkívüli mértékben előtérbe helyez­ték a szakmai kérdéseket az eszmei-politikai kérdéseknek, így előállhatott az, hogy az utánpótlás kiválasztásában az elmúlt években - bár emelkedett a munkás, frásztszármazású hallgatók százalékos aránya - mégis az egyetemi oktatók kö­zött országos viszonylatban még mindig 5$ osztályidegen van, akik között vannak olyanok is, akik szakmailag sem megfelelőek. Ez azért vált lehetővé, mert a kiválasztásban liberalizmus mu­tatkozott, sőt azt is lehetett észlelni, hogy egyes professzorok ellenálltak a munkás, paraszt származású hallgatók intézetük­be irányításának. Általában a tudományos körökben és az aapi- ranturára javasoltak között is kevés a munkás, paraszt származá­sú hallgató. 2. / Hiba, hogy a tanszékekre bekerülő munkás, paraszt szárma­zású fiatal diplomásokkal nem megfelelően foglalkoznak. Egyes helyeken őket "tulajnározzák" más helyeken magukra hagyják, előléptetéseknél, kitüntetéseknél egyoldalúan szakmai szempon­tok érvényesülnek, Így az intézetekbe^ bekerült munkás, paraszt származású nemcsak pártonkivüliek, de még a párttagok aktivitá­sa is természetesen csökken, hátatfordítanak a politikai és társadalmi munkának, 3. / aár a tanszéki segédszemélyzet és a bekerült fiatal káderek fejlődése látható, ez a fejlődés azonban nem kielégítő, kevés az asszisztensi karban a tudományos fokozattal rendelkezők szá­ma. Párt márciusi határozata óta e kérdésben bizonyos válto­zás létrejött, a szakmai szempontokon kívül kezdenek a poli­tikai szempontok is érvényesülni, de ez a fejlődés még nem elég­séges, ennek tovább kell haladni. Gondoskodni kell - amint már Erdey Grúz miniszter elvtárs is kiemelte - a szakmai fejlődés me-lett az eszmei ideológiai fejlődésről és létre kell jönni a szakmai és politikai egységnek. Az ötéves káder-terv konkrét céljáról: 1. / Uj káderek beállítása. Ez csak a káderek cseréjével lehet­séges, mert az elkövetkező években uj létszámot az intézetek nem kapnak, tehát újak beállítása csak a régiek cseréje utján lehetséges. Amint Erdey Grúz miniszter elvtárs is, kiemelte, fokozatosan ki kell cserélni mindazokat, akik nem képesek a szakmai feladatuk mellett az ifjúság szocialista szellemben való nevelését szolgálni. 2, / Az egyetemi oktatószemélyzet között javítani kell a szo­ciális összetétel arányát, függetlenül attól, hogy párttagok, vagy pártonkivüliek. Továbbá feltétlenül csökkenteni kell az osztályidegenek számát: sürgősen el kell távolítani azokat, akik sem szakmailag, sem politikailag nem megfelelőek. Segí­teni kell a pártszervezetet a pártépités munkájában. Kik^jöjjenek a egyetemre, mint uj fiatalok? Elsősorban a Szovjetunióban végzettek, továbbá végzett megfelelő saját aspiránsok és az egyetemen végzettek közül elsősorban ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom