Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1955-1956

1955. szeptember 21., I. tanácsülés - Miniszteri leiratok

- 7 ­váló munkás és paraszt származású hallgatók, de értelmiségi és egyéb származásúak is. A káderfejlesztésnek politikai célkitű­zései az ellenséges elemeket haladéktalanul el kell távolítani, a politikai közönynek véget kell vetni. Meg kell szűnnie annak, hogy egy-egy tanszékvezető professzor szakmai szempontokra hi­vatkozva még olyanokat is, akik demokráciánknak nyíltan vagy rejtetten ellensége, akik fejlődésünket akadályozzák, vissza­tartson. < 3./ A káderfejlesztési tervnek második főfeladata : а/ a jelenlegi oktatógárdának szakmai és eazmei-ideologiai ne­velésének elóbbrevitele. Ezt úgy lehat elérni, hogy minél töb­ben végezzenek pártiskolát, marxista-leninista esti iskolát, minél többm vegyenek részt a társadalmi munkában, erre a pro­fesszor személyes példamutatással és természetesen buzdítással hasson, a társadalmi munka ne hátrány legyen, hanem az elisme­rés forrása. Az egyetemi oktató ne сзак kedvelt szakmája specialistája legyen, hanem kiemelkedő társadalmi munkás is. b. / Ki kell alakuljon a régi és az uj értelmiség egysége. El kell érni, hogy egyetemi oktatóink mind szakmai gyakorlati, mind tudományos szempontból, mind eszmei politikai szempontból párhuzamosan fejlődjenek. c. / Úgy kell dolgozni, hogy emelkedjen a tudományos fokozattal rendelkező tanszéki személyzet száma. d. / Minden oktatónak nemcsak szakmai és tudományos terve, de továblképzési terve is legyen. e. / Előléptetéseknél, kitüntetéseknél - amint Erdey Grúz elv- társ is emlitette - a szakmai és politikai szempontok együtt érvényesülj enek. 4*/ El kell érni, hogy a vezető, tehát a professzori állások betöltésénél a kiemelkedő szakmai szempontok mellett szerepet kapjon, hogy az illető mennyire képee eszmei-ideologiai-po- litikai szempontból az ifjúságot helyesen nevelni. 3 kádertetv módszereinek végrehajtása; 1. / a jelenlegi helyzet felmérése, 2. / a fejlődés szempontjainak kitűzése, 3. / uj .káderek beállítása, « E kérdéseket a professzoroknak, a dékánoknak, rektornak a sze­mélyzeti osztállyal, a helyi párt szervekkel, pártbizottságokkal együttesen kell elkészíteni. Az állami vezető joga és felelőssége a terv összeállítása, azonban igénybe kell vennie a személyzeti osztály segítségét, ki kell kérnie a párt szervek véleményét. Az értekezlet jelentőségét emelte, hogy annak második napján az értekezleten megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyyr Dol­gozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Felszólalásá­ban kiemelte, hogy olyan fontosnak tartja ezt az értekezletet, hogy bár vidéki szabadságon volt, s orvosával komoly vitába ke­veredett, mégis az értekezletre - ha cpak rövid időre is - fel­jött. Felszólalásában kiemelte, hogy meg kell szűnnie annak a szemléletnek, mely szerint egy jó szakembernek nem kell marxiz­must tanulnia, hiszen anélkül is jó szakmai munkát végezhet. Megfelelő ideológiai tudás nélkül senki sem tud mai életünkben eligazodni, anélkül előbb-utóbb összeütközés keletkezik egy­részt az oktató és a fiatalság, másrészt az oktató és a Minisz­térium között és ez az összeütközés egyáltalán nem kivánatos. Az egész terv nem a régi értelmiség ellen szól, ellenkezőleg az volna a kivánatos, hogy a régi értelmiség egybenőjjön az uj­jal, azonban az ellenséggel nincs megalkuvás. Az idő sürget, ke­í_ményebben meg kell fogni, jobban neki kell gyürkőzni ennek a k érdésnek. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom