Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanácsülések, 1954-1955
1954. szeptember 15., I. tanácsülés - Miniszteri leiratok
az érettségi döntse el a kérdést, mert *k lehetnek adott esetben olyan életkörülmények - pl. egy paraszt gyerek, aki messziről jár be az iskolába - amelyek indokolttá teszik, hogy gyengébb érettségivel is felvételt nyerjen. Egyetért azzal, hogy egyes középiskolák oktatási nívóját emelni kell. Ezt már tavaly is jelentették, most is fel fogják hivni a figyelmet. Dékán ennek a napirendi pontnak keretében úgy gondolja helyes volna, ha felkérné Farkas István páyttitkár elvtársat, hogy a racionalizálással kapcsolatosán úgy a személyi kérdésekben, mint általános felvilágosításként tájékoztatná a Tanácsot. Faráfas: igen sok probléma és félreértés van ezzel az intézkedéssel kapcsolatban. Egyrészt racionalizálásról van szó, másrész takarékosságról a különböző állami intézményeknél, ami minden területet érint. A tájékoztatás ezen a téren elég hiányos volt, épen ezért szükséges, hogy különböző rendezvényeken, igy a tanácsülésen is erről a kérdésről beszéljenek és megmutassa azokat a nemzetgazdasági kérdéseket, melyek ezt az intézkedést indokolják. Két kérdésről kivan beszélni: 1. miért váltak szükségessé ezek az intézkedések, 2. mi a lényege ezeknek az intézkedéseknek és hogyan érintik ezek az orvosegyetem területét. 1. az 1955. júniusi, határozat, az uj kormányprogramm uj célkitűzéseket tűzött a Párt, a magyar nép elé és a nemzetgazdsági munkát az eddigitől eltérően módosította. Fő célja yz volt, hogy a szocialista gazdasági alaptörvénynek megfelelően fokozottan előtérbe helyezze a dolgozók jólétét, életjzinvotía- lának emelését. Ez az uj szakasznak a fő tartalma. A határozat után a Párt- és állami szervek hozzáfogtak a kofikrét intézkedések végrehajtásához. Igen sok eredményt tudunk felmutatni, az éí.etszínvonal emeléséhez nagyban hozzájárult területünkön a bérrendezés kérdése is. Továbbá a mezőgazdaság fellendítése érdekében hozott intézkedések, ami által növekedett a parasztság termelési kedve, s ezáltal a felhozatal is. Sok intézkedés történt továbbá a munkavédelem területén is* Azt is meg kell azonban állapítani, hogy a júniusi határozat óta egy egész csomó kérdéshez bátortalanul fogtak hozzá. Akik a kongresszusi anyagot tanulmányozták, tudják, hogy Rákosi elvtárs is megemlítette, hogy ezek" a szervek nem értették meg a feladatokat, igen sokan félreértették a júniusi határozatot. Általában az volt a jellemző, hogy mind politikai, mind gazdasági sikon a jogok kerültek előtérbe. Gazdasági sikon ez a bérek, juttatások emelését hozta előtérbe, ezt az állami és mozgalmi funkcionáriusok is támogatták és a júniusi határozatból azt a következtetést szűrték le, hogy kapni, kapni, még többet kapni.Keveset beszéltek arról, hogy az adási lehetőség biztos alapja a több, olcsóbb és jobb termelés. A júniusi határozat után igen sok eredmény született, ugyanakkor azonban sok probléma és baj is előfordult. Megállapításait néhány számadattal szeretné alátámasztani: az 1954 év első 6 hónapjában az elmúlt év ugyanezen időszakához viszonyítva a termelési érték 0.6j£-al emelekedett, a dolgozók összlétszáma 5*9#-al és a bérek 18.4 #-al. Ez azt jelenti, hogy az- elmúlt évhez képest 25o millió forinttal többet termeltünk es ugyanakkor 1 milliárd forinttal többet fogyasztottunk. Ez a fordított arány csak ideig-óráig tartható fenn, akadályozza a fejlődést és inflációs jelenségekre vezethet. Ennek az évnek második negyedévében a minisztérium közlése szerint a termelés 98.8#-ot, a bérek 112.6#-t tesz ki. Ezek azok
